Miért választanak a magyar írók külföldi álnevet? II.

A múlt heti bejegyzésemben összefoglaltam, hogy mi ösztönzi a hazai írókat arra, hogy álnév alatt, azon belül is idegen művésznév alatt publikáljanak, illetve magyar szerzőket faggattam arról, hogy ők miért döntöttek így. Most pedig újabb szómágusoknak szegeztem neki a kérdést.

question-mark-2492009_1920.jpg

“Miért választanak a magyar írók külföldi álnevet? II.” A teljes bejegyzés megtekintése

Miért választanak a magyar írók külföldi álnevet? I.

P. Howard, Vivien Holloway, Leslie L. Lawrence, On Sai, Melissa Moretti, Vavyan Fable – és még folytathatnám a sort.

Mi a közös bennük? Az, hogy mindegyik név ismert magyar írót takar.

Na de ha már egyszer valaki írásra adja a fejét, teszik fel sokan a kérdést, miért nem vállalja fel a saját nevét? És ha mégis álnevet választ magának, akkor miért nem magyart? Miért akarja másnak kiadni magát?

question-mark-2110767_1920.jpg

“Miért választanak a magyar írók külföldi álnevet? I.” A teljes bejegyzés megtekintése

Nagy találkozások napja

Ahogyan azt egy korábbi bejegyzésemben már olvashattátok, 2017. július 22-én került sor a negyedik író*blogger*olvasó – egy helyen találkozóra az Imádom a könyveket csapatának szervezésében. A rendezvény népszerűségét mutatja, hogy még a lebonyolítás előtti napon is érkeztek regisztrációk az eseményre. A beszámolómat elolvasva talán ti is kedvet kaptok ellátogatni a következő, augusztus 26-i összejövetelre, vagy az azt megelőző, augusztus 25-i meglepetés író-olvasó találkozóra, ahol Csabai Márkkal találkozhattok!

“Nagy találkozások napja” A teljes bejegyzés megtekintése

Meg lehet élni a könyvírásból?

Akadnak, akik úgy indulnak neki a könyvkiadásnak, hogy “na, lesz egy könyvem, most aztán dőlni fog a lé, hipp-hopp meggazdagszom!” Mások inkább bele se fognak, mondván, az eladott példányszámok után olyan csekélyke összeg üti a szerző markát, hogy az a napi betevőre sem elég. Ez nem feltétlenül áll távol a valóságtól, de tényleg a küszöböt kell rágnia annak, aki az írásnak szeretné szentelni az életét?
Nádasi Krisz – szerkesztő, lektor, írástechnikai és marketing szakkönyvek, valamint szórakoztató regények szerzőjének – vendégposztját olvashatjátok. Szóval, meg lehet élni a könyvírásból?

“Meg lehet élni a könyvírásból?” A teljes bejegyzés megtekintése

E-könyv vagy nyomtatott?

Bevallom őszintén, azoknak a táborát gyarapítottam, akik megrögzött papírkönyvimádók. Lenéztem az e-könyveket. Mert hát a nyomtatott az igazi!  Milyen jó is szagolgatni a papírt, simogatni a borítót – meg egyáltalán, birtokolni. A digitális könyv meg csak egy fájl! Aha. Persze. Ha kicsit is belegondol az ember, akkor tudnia kell, hogy ez nem így van. Hiszen az író részéről az alkotófolyamat mindegyik esetében ugyanaz: ugyanannyit görnyed a kézirat felett, ugyanannyit csiszolgatja, ugyanannyi verítéke és könnycseppje van benne (nem is beszélve szerkesztőről, korrektorról stb.), csupán a végeredmény ölt más köntöst. Most már úgy tekintek a nyomtatott könyvre, mint az elektronikus kiteljesedése. A digitális könyvek nem fogják teljesen felváltani a nyomtatottakat, de van létjogosultságuk.

nyomtatott_vs_digitalis.jpg

“E-könyv vagy nyomtatott?” A teljes bejegyzés megtekintése

Könyvet írtatok? Készítsetek hozzá trailert!

A kezdő írók egyik legnagyobb problémája, hogy nem tudják, hogyan ismertessék meg könyvüket a potenciális olvasókkal. Külföldön régóta bevett módszer, hogy előzetest készítenek hozzá, ám itthon még csak az utóbbi években kezdett terjedni. Persze itt is meglátszik, hogy ki milyen mélyen tud a zsebébe nyúlni. Egyik-másik simán elmenne egy film trailerének is.

“Könyvet írtatok? Készítsetek hozzá trailert!” A teljes bejegyzés megtekintése

A nyúlpörkölt – recept egy antológiába

Akadnak olyan írók, szerzők, akik soha semmilyen megmérettetésen nem vesznek részt. Mások megszállottan beneveznek mindenre. És vannak azok, akik az arany középutat képviselve megválogatják, hogy min vesznek részt.

Bevallom, én még soha egyetlen írásomat sem küldtem be pályázatra. Március végén viszont rábukkantam egy érdekesnek tűnő kiírásra. A Bájoló Magazin Macskakő. Macska? Kő! címmel irodalmi pályázatot hirdetett meg antológiában való megjelenés céljából. A fantáziám rögtön meglódult, a sztori hamar összeállt a fejemben, ám elég rövid idő állt a rendelkezésemre. Gondoltam, azért teszek egy próbát, és nekiveselkedtem az írásnak. Hosszú kihagyás után először vetettem papírra egy történetet. De közben szárnyaltam! Elmondhatatlanul jó érzés volt újra írni! Végül a jelentkezési határidő utolsó napján küldtem el az irományomat. Pironkodva merem bevallani, ez volt életem első novellája, és talán önhittség volt részemről azt képzelni, hogy bekerülhetek vele egy válogatásba. Ennek ellenére izgatottan vártam az eredményhirdetést. A zsűri már a nyáron közzé szerette volna tenni a végső listát, azonban a szerkesztőségi átalakulások miatt egészen mostanáig elhúzódott a döntés. Annyit lehetett tudni, hogy a 20 kiadó helyre több mint 200 pályázat érkezett.

Régi motoros olvasóim még emlékezhetnek arra a bejegyzésemre, amelyben a sikerről elmélkedtem. Akkor ígéretet tettem rá, hogy ha elismerésben részesül valamely művem, akkor azt kiposztolom.

Örömmel osztom meg veletek a hírt, hogy A nyúlpörkölt című novellámat beválasztották a készülő kötetbe!

Hogyan készíte(né)m én a nyúlpörköltet, a férjem miért nézne rám gyanúsan, ha ez kerülne az asztalra, illetve mi köze a nyúlpörköltnek a macskakőhöz, azt a hamarosan megjelenő antológiából ti is megtudhatjátok! 🙂

*

Tetszett a cikk? Osszátok meg ismerőseitekkel is!

Megtaláltok a Facebookon és az Instagramon is.

Iratkozzatok fel a hírlevélre, hogy értesüljetek a friss bejegyzésekről, DIY ötletekről és akciókról, és töltsétek le az ajándék novellát!
Feliratkozom

Támogasd a munkámat, hívj meg egy kávéra!

A siker mérőszáma

Mely könyv számít sikeresnek?
Most nyilván rávágjátok, hogy amiből sokat adtak el.

Véleményem szerintem ennél árnyaltabb a dolog; egy könyv úgy is lehet sikeres, hogy nem dönt eladási csúcsokat. Hogy hogyan lehetséges ez? Elárulom! Gyertek, járjuk körbe együtt a siker fogalmát! Vigyázat, erősen szubjektív megközelítés következik!

“A siker mérőszáma” A teljes bejegyzés megtekintése