Akadnak, akik úgy indulnak neki a könyvkiadásnak, hogy „na, lesz egy könyvem, most aztán dőlni fog a lé, hipp-hopp meggazdagszom!” Mások inkább bele se fognak, mondván, az eladott példányszámok után olyan csekélyke összeg üti a szerző markát, hogy az a napi betevőre sem elég. Ez nem feltétlenül áll távol a valóságtól, de tényleg a küszöböt kell rágnia annak, aki az írásnak szeretné szentelni az életét?
Nádasi Krisz – szerkesztő, lektor, írástechnikai és marketing szakkönyvek, valamint szórakoztató regények szerzőjének – vendégposztját olvashatjátok. Szóval, meg lehet élni a könyvírásból?
Attól függ, kit kérdezel.
Mármint hogy milyen célokkal író szerzőt. Ugyanis aki nem az írásból vagy az irodalomból akar élni, az nem fog erre a kérdésre igent mondani. Én azért mondok igent, mert ismerek olyanokat, akik megélnek az irodalomból, és azért mondok nemet, mert ha arra gondolsz, te, a kérdés feltevője, hogy lehetséges-e, hogy írsz egyetlen könyvet, befutsz és híres és gazdag leszel, akkor az a hírem van, hogy ez valószínűleg nem fog megtörténni. Ismétlem, valószínűleg: megtörténhet az a csoda, hogy tényleg fenomenális ötleted van, valami olyasmi, ami a közönségnek is kivételesen tetszik és milliós példányszámokban fogy, a szakma is dicsőíti és megkapsz minden elképzelhető irodalmi díjat (na jó, mondjuk a felét), és ámulva rezonál vele az európai, az észak-amerikai, az ázsiai állampolgár is… meg mindenki más a földtekén. Mert erre minimális az esélyed. Nem is igazán tudok ilyen írót mondani. Coelho? James Patterson? Stephen King? Rowling? A szakmai elismerés egyikőjük esetében sem az igazi. Pattersonnak, a leggazdagabb írónak még az 1001 könyvben sem szerepel műve, de megemlítem, mivel ő keres a legtöbbet az írással, és nem érdekli, hogy nem kap díjakat, sőt, egyszer ki is jelentette: „Én nem a Háború és békét írom”.
Ebben a cikkben elmondom neked, hogyan lehet megélni az írásból, és azt is, hogyan nem. Hogy te pontosan milyen utat választasz, ezek után már a te dolgod lesz.
Kezdjük a piszkos anyagiaknál. Az írásból akarsz megélni, de mit jelent a megélés? Havi nettó 200 mondjuk? Vagy 500?
Nézzük meg, mennyi szerzői jutalékod lesz a könyvírásból. Vegyük azt, hogy az első évben, – sikeres vagy, ne feledd – eladsz 3000 könyvet, hagyományos kiadásban, a jutalékod mondjuk a nettó ár 7%-a volt (ami magas egy elsőkönyvesnél, de hát tehetséges is vagy, meg jó ügyvédet fogadtál, kitárgyaltátok a kiadótól a magas százalékot). Ebből kb. havonta 50 ezer forintod lesz. Hmm… messze vagyunk még a 200-tól. De neked feltett szándékod, hogy az irodalomból élj meg, nemde? Szóval pályázgatsz. Ha évente 120.000 forintnyi díjat nyersz, annak a havi értéke 10.000 Ft. Nem sok, de kezdetnek elég. Hogyan lehet ez még több? Küldj cikkeket, verseket, novellákat, regényrészletet irodalmi folyóiratokba, lapok kulturális rovatába. Ha havonta két helyen elfogadják a műveidet, akkor azért kapsz még mondjuk 12.000 forintot – és az ismertséged is nő, azaz az esély, hogy tényleg eladj 3000 példányt az első művedből. Eddig csak írtunk. Ebből egyelőre kb. 70 ezret gyűjtöttünk, nem is rossz. Mi mindent lehet még mellette tenni?
Vállalj fellépéseket! Egy-egy könyvtár, iskola vagy művház felolvasásonként akár 30 ezret is fizet, tehát ha hetente egy fellépést vállalsz, az 120.000 – no, összeszedtünk 190 ezret, mondjuk még nem adóztunk…
Mi mást lehetne még csinálni? Először nézzük meg, mennyi időt töltöttél el írással.
A könyvírással mondjuk naponta 3 órád megy el (tervezés, írás, szerkesztgetés). Az egyéb műveidre, amit pályázatra, folyóiratoknak írsz, számoljunk még napi 2 órát. A fellépésekre heti egy napot, azaz 8 órát, szervezéssel együtt. Hol tartunk? Heti 33 óránál. Időnk tehát még van. Mivel foglalkozzunk? Nos, az írók fordítani szoktak még, meg mások köteteit szerkesztik. Ha e kettő közül bármelyikhez is van érzéked, kedved, akkor mondjuk havi 100.000 forintot megkereshetsz a maradék idődben, és máris ott vagyunk, hogy a bruttó 290-ből, akárhogy is adózol, a nettó 200 csak kijön. Hurrá! Többet keresel, mint egy iskolai tanár, és abból élsz, amiből szerettél volna!
Ja, hogy ez nem túl sok?
Hát nem.
De emellé még csurran-cseppen. Bekerülhetsz antológiákba, ahol tizedmagaddal írtok valamit, ezután is kapsz olyan havi 5000 forintot, majd valamikor. Aztán amikor kijön a második könyved, az első még mindig fog fogyni, abból is csordogálnak a jutalékok. (De csak ha tényleg jó volt az a könyv, és a kiadód is baromi ügyesen marketingel, meg te is nyomod a könyved és rendelkezésre állsz minden dedikálásra és felkérésre.)
Van még egy pénzkereseti módszer: az alkotói pályázat. A Móricz Zsigmond-ösztöndíj meg az efélék, amivel havi százat még hozzá lehet tenni az apanázsodhoz, mondjuk. És ha annyira jó vagy, hogy állami díjat is kapsz, mondjuk egyszer az életben egy József Attilát, vagy később egy Babérkoszorút, azzal is jár pénzmag. Ha ezt befekteted és csak a hozamot éled fel, az például nem hülyeség. Figyeld az NKA oldalát, és pályázz meg alkotói, esetleg kiadói ösztöndíjakat! Érdemes.
Egészítsük ki ezt a képet. Ha például költő vagy, szó sem lehet 3000-es példányszámról. A 300 inkább reális, mint csúcspéldányszám. Számodra az a hírem, hogy neked is regényt kellene írnod, az az, ami fogy. És ha nagyon ügyesen vezeted a cselekményt, megpróbálkozhatsz egy drámával (azaz színházi darabbal), mert abban még több pénz van, és ha jó vagy, hívnak majd tévés forgatókönyvírónak is, na abban még több pénz van.
Választhatod azt az utat is, hogy a szakmai hírnévre egyáltalán nem hajtasz, hanem költesz rá (egy csomó) pénzt, és minden (új) regényedet évente 10.000 példányban, magánkiadásban adod ki. Nem lehetetlen, sőt, ismerek olyat, aki ezt csinálja. Ilyenkor az éves bevételed olyan tízmillió forint, lejön belőle a nyomda, szerkesztés, borítótervezés, marketing, marad mondjuk ötmilla, az havi nettó 400 ezer, szerintem ez sem rossz út.
Hiszed vagy nem, az sem hülyeség, ha valaki részidőben dolgozik és részidőben író. Kevesebb időd marad írni, persze, de a másik oldalról meg ott van a tény, hogy valami mással is foglalkozol, és ebből a valami másból ihletet kapsz: cselekményhez, sorsokhoz, jellemekhez. Lehet, hogy azt hiszed, vágysz rá, hogy csakis író légy – de unatkoznál otthon és nem lenne kedved írni, azaz dolgozni. Persze ne gondolj arra, hogy mindenképp irodában dolgozd le a napi vagy heti 4 órát; dolgozhatsz egy újság szerkesztőségében is.
Mindenesetre beszéljünk még arról is, amit semmi esetre se higgy: hogy ha megírsz egy (vagy évente egy) könyvet, egy nyomdában kinyomod, aztán amikor eszedbe jut, a Facebookon osztogatod, hogy nálad meg lehet venni – hogy ebből meggazdagodsz. Nem fogsz. A magánkiadás tök jó dolog, de csak akkor, ha komolyan veszed magad. Akár regényről van szó, akár egy szakkönyvről, amit a vállalkozásod támogatására írtál, bizony szükséged lesz egy értékesítési tölcsérre meg egy marketingstratégiára. Ez a kettő azt mutatja meg neked, hogy milyen olvasónak (vevőnek) mit teszel az orra alá, mikor, és ez neked mennyibe kerül, majd aztán mennyi bevételed lesz belőle. Ha te menedzseled a saját írói vállalkozásodat, akkor mindig tartsd szem előtt, hogy ez nemcsak kreativitás, ez nemcsak művészet – ez biznisz is, amiből meg akarsz élni.
Ha tehát meg akarsz belőle élni, akkor vedd komolyan és tervezd. Akár így, akár úgy csinálod, magától nem fog menni a szekér!
Hajrá!
Nádasi Krisz
KNW
Ha komolyabban érdekel benneteket az írás, keressétek fel Krisz honlapját és kövessétek Facebookon!
*
Tetszett a cikk? Osszátok meg ismerőseitekkel is!
Megtaláltok a Facebookon és az Instagramon is.
Iratkozzatok fel a hírlevélre, hogy értesüljetek a friss bejegyzésekről, DIY ötletekről és akciókról, és töltsétek le az ajándék novellát!
Feliratkozom
Valahogy nem tudom elhinni, hogy aki ilyen tanácsokra rászorul, az sikeres író tudna lenni. Lehet velem vitatkozni, de nem kell. Én is láttam már a nevemre kiállított szerződést a könyvemről, de annyira abszurd volt az összeg amit kaptam volna, hogy inkább úgy döntöttem, belőlem ne éljen meg senki, pedig nekem 10 százalékot kínáltak, ami ezek szerint jó.
Remek áttekintés az írás valóságáról. Hozzá kell tenni, hogy jelenleg Magyarországon egyetlen író él meg tisztán az írásból: Nemere István. Könyveit minden postán és könyvesboltban meg lehet venni, rengeteg álnéven ír mindenféle műfajban, erősen változó és vitatható színvonalon.
Nagyon jó cikk!
Az utolsó bekezdés ütős, ott a pont!
Azért ne vegyük el mindenki kedvét, mert az is kiderül, hogy van, akinek sikerül(t).