Ma van a jóga világnapja

2015 óta június 21-én ünnepeljük a jóga világnapját. 🧘‍♀️🪷

A mozgás mindig is fontos szerepet játszott az életemben. Már egészen kisgyermekként aerobikoztam (ahogyan a régi képen is látszik 😊), iskolás koromban különböző versenyeken (tornász, magasugrás, rövidtávfutás) szerepeltem eredményesen, majd a csoportos erősítő órákat részesítettem előnyben, úgymint a callanetics, gerinctorna és az aerobik. Ezzel párhuzamosan táncoltam: néptáncoltam, rockyztam, társastáncokat tanultam, mazsorettkedtem, hiphopoztam, hastáncoltam, zumbáztam, kubai salsáztam – utóbbit oktattam is. Mialatt otthon voltam a gyerekekkel, négy edzői (aerobik sportoktató, személyi edző,  pilatesoktató, kismama pilatesoktató) képesítést szereztem.

Tavaly meghallottam a jóga hívó szavát.

December elején kipróbáltam az aerial jógát, ám a túlvállalás és a bennem felhalmozódó feszültség szomatikus tünetekben tört utat magának és kényszerített lassabb tempóra, pihenésre, a prioritásaim újragondolására és szelektálásra. „Nagytakarítást” tartottam. Fájó szívvel lezártam a salsás korszakomat (de a csípőm továbbra is magától mozgásba lendül a latin dallamokra, és bármikor szívesen táncra pendülök, ha valaki felkér 😊).

Januárban, közel egy hónap betegeskedésből felépülve, beiratkoztam egy kezdő jógatanfolyamra. Éreztem, hogy „megérkeztem”. Otthon vagyok. A testem fantasztikus fejlődésen ment át, olyan izmaim léptek működésbe, amelyek létezéséről már el is feledkeztem, miközben a kezdeti, gránitmonolithoz hasonló hajlékonyságom is látványosan javult. Folyamatosan sikerélményt ad. Ám a jóga nem csak a testet edzi. Ott kell lenni fejben, a jelenben, mindent kizárva csak önmagunkra figyelni. Tudatosságot kíván. Egyszerre erősít fizikálisan és mentálisan.

Külön öröm számomra, hogy a gyermekeim közül ketten is jógáznak, ráadásul régebben kezdték, mint én.

Ez a változások éve számomra. A jóga azonban az életem része marad. 🙏

*

Tetszett a cikk? Osszátok meg ismerőseitekkel is!

Megtaláltok a Facebookon, az Instagramon és a TikTokon is.

Kövessetek! 😉

Álarc

Mindannyian álarcot viselünk, és csak keveseknek engedünk bepillantást alá. A többségnek fogalma sincs arról, ha éppen mindent elsöprő viharok tombolnak alatta. Erről szól az Álarc című novellám, amelyet benyújtottam a Life&Body Magazin pályázatára.

A kiírásban nem szerepel témamegkötés, de a szerkesztők az elbírálásnál értékelik a „téma jellegét és aktualitását, a történetvezetést, a felépítést, emellett a választékosságot, illetve a nyelvtani helyességet”. Havonta maximum négy novellát publikálnak az oldalukon, valamint a közösségimédia-felületeiken. A pályázat egy felolvasóesttel egybekötött közönségtalálkozóval zárul decemberben.

„Álarc” A teljes bejegyzés megtekintése

Lélegzetelállító sarki fény Magyarországon!

Azt mondtam, ha az ördög személyesen jön értem, sem vihet magával, amíg nem láttam sarki fényt a saját szememmel.

Tegnap napközben már lehetett tudni, hogy több, egymás utáni napkitörés geomágneses vihart fog okozni a Földön; ennek egyik hatása a sarki fény. Jó páran izgatottan várták, hogy vajon hazánkból is meg lehet-e csodálni a jelenséget, és azt hiszem, nem túlzás azt állítani, hogy ami következett, az minden képzeletet felülmúlt!

Kezd derengeni a sarki fény, balra a holdsarló (telefonnal)

„Lélegzetelállító sarki fény Magyarországon!” A teljes bejegyzés megtekintése

Gurulás a falu szélén

Ahogyan a tavalyi évösszegző bejegyzésemben is beszámoltam róla, év végén megtisztelő felkérést kaptam, hogy írjak cikket a helyi újságba, mutassam be a falut az én szemszögemből, vagy számoljak be egy programról, élményemről. Több lehetséges téma is végigfutott az agyamon, végül a görkorcsolyánál maradtam, ugyanis szívesen gurulok nyolc keréken a falu határában, a Sió partján. Aki régóta követ a közösségi médiában, tudja, hogy a középső nevem „Görkorcsolya-sorozatgyilkos”, a csatokat rutinosan reccsentem szét és én vagyok az a személy, aki görkorival is képes defektet kapni. Méghozzá háromszor. Legutóbb két hete. 😀 Ilyen előzményekkel született meg a Gurulás a falu szélén című írásom és jelent meg 2023 decemberében a Sójuti Naplóban. Fogadjátok szeretettel! 🙂
„Gurulás a falu szélén” A teljes bejegyzés megtekintése

Különleges húsvéti tojások

Aki régóta követ, tudja, hogy szeretek kreatívkodni, és található néhány húsvéti tartalom a blogomon – tojásfestős, kincsestérképes, húsvéti díszes és olyan is, amiben ötletet adok az ünnep során felhalmozott kindertojások hasznosítására.

Valamiért minden évben késztetést érzek arra, hogy új darabbal gyarapítsam a dísztojásainkat. Persze nem boltival, hanem olyannal, amit a tulajdon két kezemmel pingálok! „Különleges húsvéti tojások” A teljes bejegyzés megtekintése

Készítsetek egyedi kaspókat!

Tudjátok, hogy szívügyem az újrahasznosítás és a környezetvédelem, legutóbb az előző bejegyzésemben olvashattatok róla a báli ruhám kapcsán. Ennek ellenére régen hoztam már DIY-projektes, újrahasznosítós cikket, pedig az elmúlt években sem tétlenkedtem. Most megmutatom, hogy milyen mutatós virágkaspókat készíthettek konzervdobozok, savanyúságos vödrök és parafadugók, illetve szétjött pálcikás tányéralátét és maradék kötözőzsineg felhasználásával!

„Készítsetek egyedi kaspókat!” A teljes bejegyzés megtekintése