Újhold van, a megújulás és elengedés időszaka. Érdemes átgondolni, mit szeretnénk továbbvinni magunkkal, és mi az a teher, amit le akarunk tenni. Végleg.
Ritkán égetek fel hidat magam mögött, de ha kell, megteszem.
És ti?
Könyvek, írás, olvasás, DIY projektek
Újhold van, a megújulás és elengedés időszaka. Érdemes átgondolni, mit szeretnénk továbbvinni magunkkal, és mi az a teher, amit le akarunk tenni. Végleg.
Ritkán égetek fel hidat magam mögött, de ha kell, megteszem.
És ti?
Megtisztelőnek tartom, amikor valaki megkeres, hogy olvassam el a könyvét, azonban nem tudok eleget tenni minden felkérésnek. Egy ideje nagyon meggondolom, mire mondok igent. Igyekszem utánanézni a szerzőnek, beleolvasni a művébe, hogy eldönthessem, mennyire áll hozzám közel a stílusa.
Hraboczki Márton számos idézetet töltött fel az Instagram-oldalára, amelyek meggyőztek, hogy vállaljam el az Egy tál tetűtésztát. Már magát a címet is elég érdekesnek találtam. Az előszót nem kevésbé, amely után egy ugyancsak rendhagyó köszönetnyilvánítás következik.
Tavalyelőtt ősszel olvastam Büksi Zsuzsannától a Kapcsolat: bonyolult című könyvet, amelynek cuki borítója megvezetett, mert nem volt olyan könnyed olvasmány, mint amilyenre a köntöse alapján számítottam. A Párosban Párizsban noha később jelent meg, annak az előzményét beszéli el. A folytatást ismerve halogattam azt, hogy belekezdjek (ezúton is köszönöm szépen Czank Nellinek a türelmét, amiért kölcsönadta), féltem, hogy kell hozzá a százas zsepi, meg hát ugye olyan szép rózsaszín borítója van…
2024. november 7-én rendezték meg – immár 32. alkalommal – a Siófoki SZC Krúdy Gyula Technikum és Gimnáziumban a Krúdy-napot, amelynek szerves részét képezi a Krúdy Prózamondó Verseny.
Az a megtiszteltetés ért, hogy Pócsik Hajnalka magyartanár, a verseny szervezője és Pinczési Ferenc igazgató megkerestek, hogy legyek a prózamondó verseny zsűrijének tagja. „Zsűritag voltam” A teljes bejegyzés megtekintése
Tisza Kata idézeteivel már többször találkoztam Bibók Bea Facebook-oldalán, és jó ideje szemezgetek a könyveivel. Sásdi Tamás barátom, a Könyvtörténet blog vezetője év elején olvasta a Szakáll Péter illúzióit, az ő ajánlójának köszönhetően figyeltem fel erre a kötetre. Tamás volt olyan kedves, és kölcsönadta. Kevés könyvet cetliztem annyira szét, mint ezt.
Velencei Rita több könyve is a gyűjteményemet gazdagítja: a Levendulaméz című novelláskötete, romantikus kisregénye, a Gwendolyne, illetve elektronikus formátumban a Kávé és krémes című regénye – mindegyikről írtam korábban ajánlót. Kedvelem Rita stílusát, ezért – noha nem igazán vállalok recenziót – kivételesen kapva kaptam az alkalmon, amikor megkeresett, hogy volna-e kedvem elolvasni a Tiramisut. Furdalta az oldalamat a kíváncsiság a Kávé és krémes főszeplője, Annamari sorsát illetően, ugyanis a Tiramisu annak a folytatása.
Hatékony kommunikáció nélkül nincs kapcsolat. Semmilyen. Ezért fontos, hogy óvatosan bánjunk a kimondott szavakkal, hatalmuk van.
Olykor viszont a csend is elég beszédes. Lehet meghitt – ám pusztító is! A némasággal büntetés bizonytalanságban tartja a másik felet, zsigerig hatoló fájdalmat válthat ki belőle. Konfliktus esetén lehet időt kérni, de bosszúból hallgatni nem megoldás, hanem rombolás.
Az elmúlt időszakban sem posztolásban, sem blogírásban nem jeleskedtem. Ellenben sokat utaztam és rengeteg élménnyel gazdagodtam. Ezekből hozok most egy kis ízelítőt. 🙂 Kis családom jóvoltából a Plitvicei-tavaknál jártam júliusban, ugyanis ezzel leptek meg 40. születésnapom alkalmából.
„Plitvice, avagy a türkiz ötven árnyalata” A teljes bejegyzés megtekintése
Tavaly az államvizsga terhe alól felszabadulva egészen új irányt vett a visszatérő ihletem. Egy évvel ezelőtt ezen a napon, félve tettem közzé a közösségi médiában az első haikumat. Nem is értem, miért ott, és nem a blogomon… Pótlom az első évfordulón. 🙂 Noha nem az Albérlet az első, amit megírtam, úgy éreztem, ezzel nyitom meg a haikuk sorát.
Egy illúzióval kevesebb…
Nemcsak egy kapcsolat lezárásába halhatunk bele mind egy kicsit, hanem a meg nem születésébe is. Fáj a visszautasítás; a remény szertefoszlásával mindörökre elveszik az a jövő, amelyről addig ábrándoztunk. Haiku: