Újhold van, a megújulás és elengedés időszaka. Érdemes átgondolni, mit szeretnénk továbbvinni magunkkal, és mi az a teher, amit le akarunk tenni. Végleg.
Ritkán égetek fel hidat magam mögött, de ha kell, megteszem.
És ti?
Egy tál tetűtészta
Megtisztelőnek tartom, amikor valaki megkeres, hogy olvassam el a könyvét, azonban nem tudok eleget tenni minden felkérésnek. Egy ideje nagyon meggondolom, mire mondok igent. Igyekszem utánanézni a szerzőnek, beleolvasni a művébe, hogy eldönthessem, mennyire áll hozzám közel a stílusa.
Hraboczki Márton számos idézetet töltött fel az Instagram-oldalára, amelyek meggyőztek, hogy vállaljam el az Egy tál tetűtésztát. Már magát a címet is elég érdekesnek találtam. Az előszót nem kevésbé, amely után egy ugyancsak rendhagyó köszönetnyilvánítás következik.
Párosban Párizsban
Tavalyelőtt ősszel olvastam Büksi Zsuzsannától a Kapcsolat: bonyolult című könyvet, amelynek cuki borítója megvezetett, mert nem volt olyan könnyed olvasmány, mint amilyenre a köntöse alapján számítottam. A Párosban Párizsban noha később jelent meg, annak az előzményét beszéli el. A folytatást ismerve halogattam azt, hogy belekezdjek (ezúton is köszönöm szépen Czank Nellinek a türelmét, amiért kölcsönadta), féltem, hogy kell hozzá a százas zsepi, meg hát ugye olyan szép rózsaszín borítója van…
Zsűritag voltam
2024. november 7-én rendezték meg – immár 32. alkalommal – a Siófoki SZC Krúdy Gyula Technikum és Gimnáziumban a Krúdy-napot, amelynek szerves részét képezi a Krúdy Prózamondó Verseny.
Az a megtiszteltetés ért, hogy Pócsik Hajnalka magyartanár, a verseny szervezője és Pinczési Ferenc igazgató megkerestek, hogy legyek a prózamondó verseny zsűrijének tagja. „Zsűritag voltam” A teljes bejegyzés megtekintése
Szakáll Péter illúziói
Tisza Kata idézeteivel már többször találkoztam Bibók Bea Facebook-oldalán, és jó ideje szemezgetek a könyveivel. Sásdi Tamás barátom, a Könyvtörténet blog vezetője év elején olvasta a Szakáll Péter illúzióit, az ő ajánlójának köszönhetően figyeltem fel erre a kötetre. Tamás volt olyan kedves, és kölcsönadta. Kevés könyvet cetliztem annyira szét, mint ezt.
Tiramisu
Velencei Rita több könyve is a gyűjteményemet gazdagítja: a Levendulaméz című novelláskötete, romantikus kisregénye, a Gwendolyne, illetve elektronikus formátumban a Kávé és krémes című regénye – mindegyikről írtam korábban ajánlót. Kedvelem Rita stílusát, ezért – noha nem igazán vállalok recenziót – kivételesen kapva kaptam az alkalmon, amikor megkeresett, hogy volna-e kedvem elolvasni a Tiramisut. Furdalta az oldalamat a kíváncsiság a Kávé és krémes főszeplője, Annamari sorsát illetően, ugyanis a Tiramisu annak a folytatása.
Nem asszertív
Hatékony kommunikáció nélkül nincs kapcsolat. Semmilyen. Ezért fontos, hogy óvatosan bánjunk a kimondott szavakkal, hatalmuk van.
Olykor viszont a csend is elég beszédes. Lehet meghitt – ám pusztító is! A némasággal büntetés bizonytalanságban tartja a másik felet, zsigerig hatoló fájdalmat válthat ki belőle. Konfliktus esetén lehet időt kérni, de bosszúból hallgatni nem megoldás, hanem rombolás.
Plitvice, avagy a türkiz ötven árnyalata
Az elmúlt időszakban sem posztolásban, sem blogírásban nem jeleskedtem. Ellenben sokat utaztam és rengeteg élménnyel gazdagodtam. Ezekből hozok most egy kis ízelítőt. 🙂 Kis családom jóvoltából a Plitvicei-tavaknál jártam júliusban, ugyanis ezzel leptek meg 40. születésnapom alkalmából.
„Plitvice, avagy a türkiz ötven árnyalata” A teljes bejegyzés megtekintése
Albérlet
Tavaly az államvizsga terhe alól felszabadulva egészen új irányt vett a visszatérő ihletem. Egy évvel ezelőtt ezen a napon, félve tettem közzé a közösségi médiában az első haikumat. Nem is értem, miért ott, és nem a blogomon… Pótlom az első évfordulón. 🙂 Noha nem az Albérlet az első, amit megírtam, úgy éreztem, ezzel nyitom meg a haikuk sorát.
Egy illúzióval kevesebb…
Axióma
Nemcsak egy kapcsolat lezárásába halhatunk bele mind egy kicsit, hanem a meg nem születésébe is. Fáj a visszautasítás; a remény szertefoszlásával mindörökre elveszik az a jövő, amelyről addig ábrándoztunk. Haiku:
