Címke: haiku

Évek óta nem láttunk ennyi igazi téli égi áldást: az elmúlt időszakban tekintélyes mennyiségű hó hullott, mintha a természet pótolni akarná, amit évek óta elmulasztott. Az első hópelyheknek persze mindenki örül. Bentről, meleg teát vagy forró csokit kortyolgatva gyermeki ámulattal figyeljük, ahogy a pihék aláhullnak (én legalábbis biztosan), és ahogy lassan vastag hópaplanná áll össze a fehérség odakint.

Mindezek ellenére én elmondhatatlanul élveztem, hogy végre ismét fehér karácsonyunk volt, és olyan a telünk, mint gyerekkoromban. A napfényben milliónyi csillámot szóró hó látványa, a hóemberépítés és hóangyalkészítés öröme, a befagyott Balatonon való csúszkálás vagy korcsolyázás – ezekért a pillanatokért megéri elviselni a fagyoskodást!

*

Téli áldás

Hópelyhek tánca
kis mennyiségben öröm,
nagyban zűrzavar.

Mindannyiunk életében akadnak napok, amikor az eső nemcsak az utcát, hanem a lelkünket is eláztatja. Ilyenkor könnyű elhinni, hogy a szürkeség örök, pedig a szebb holnap ígérete minden cseppben ott lapul: emlékeztet rá, hogy a viharok egyszer mindig elvonulnak.

„Szebb holnap” → A teljes bejegyzés megtekintése

Valahol mindannyian mesterei vagyunk az önszabotázsnak. Olykor mi fosztjuk meg saját magunkat az elismeréstől, a sikertől vagy a boldogságtól, és önként választjuk a szenvedést.

A belső ellenségünk csendes, ám annál kitartóbb tud lenni. Néha csak segítséggel győzhetjük le. De legyőzhetjük. Mindannyian képesek vagyunk rá.

Az első lépés a változás felé az, ha felismerjük: a töviskoszorú helyett választhatjuk a babérkoszorút is.

„Önszabotázs” → A teljes bejegyzés megtekintése

Nem minden barátság tart a sírig. Egyes emberek belépnek az életünkbe, míg mások kilépnek belőle. Nem mindenkiért kár – még ha akkor másként is érezzük.

„Pont” → A teljes bejegyzés megtekintése

Hiszek benne. Hiszem, hogy ha most úgy is tűnik, mintha elutasítanák, megtapad, és később kivirágzik.

„Hit” → A teljes bejegyzés megtekintése

Szavainkkal akarva-akaratlan megsebezhetünk másokat. De van egy varázsszó, amely gyógyít, ha már hibát követtünk el: „Bocsánat!”

Nem mindenki tudja használni, kellő érzelmi intelligencia szükséges hozzá. És csak akkor ér valamit, ha őszinte megbánással társul.

Van az a bántás, amikor ez már kevés. Olyankor Canossát kell járni.

„Bocsánat” → A teljes bejegyzés megtekintése

Mit is kívánhatnék az új évre?

Egészséget és boldogságot.

Türelmet és empátiát.

Erőt és kitartást.

Ne csak túléljétek a mindennapokat, hanem élvezzétek is.

Vegyétek észre az élet apró szépségeit.

És azt, hogy mindaz, amire vágytok, váljon valóra. De ne feledjétek, nem elég vágyni – tenni is kell!

„Új év” → A teljes bejegyzés megtekintése

Újhold van, a megújulás és elengedés időszaka. Érdemes átgondolni, mit szeretnénk továbbvinni magunkkal, és mi az a teher, amit le akarunk tenni. Végleg.

Ritkán égetek fel hidat magam mögött, de ha kell, megteszem.

És ti?

„Lezárás” → A teljes bejegyzés megtekintése

Hatékony kommunikáció nélkül nincs kapcsolat. Semmilyen. Ezért fontos, hogy óvatosan bánjunk a kimondott szavakkal, hatalmuk van.

Olykor viszont a csend is elég beszédes. Lehet meghitt – ám pusztító is! A némasággal büntetés bizonytalanságban tartja a másik felet, zsigerig hatoló fájdalmat válthat ki belőle. Konfliktus esetén lehet időt kérni, de bosszúból hallgatni nem megoldás, hanem rombolás.

„Nem asszertív” → A teljes bejegyzés megtekintése