Ezt olvastam – Szollár Bence: Frontláz

Szollár Bence nevére a Molyon figyeltem fel, amikor novellájával elnyerte a Merítés díját. Nagy hatással volt rám a története, kíváncsi lettem más műveire is. Így akadtam rá a Frontlázra, amit a szerző jóvoltából lehetőségem nyílt elolvasni. Ismeretlen terepre vetődtem, még soha nem olvastam forgatókönyv jellegű kötetet.

A kötet több forgatókönyvből épül fel, amelyeket a kín és a kilátástalanság fűz össze.

Az író elsőként A festővel sokkolja az olvasókat, dialógusok nélküli erőteljes képeket használ, melyek egyszerre szürrealista és horrorisztikus látomások sorozata.

Ezután az Apa következik, amely a felütés alapján egy bántalmazott testvérpárról szól. Ebben már találhatók velős, nyers párbeszédek is. Szollár Bence az orránál fogva vezeti az olvasót a szakadék szélére, hogy a mélybe taszítsa, az olvasó pedig élvezi a zuhanást és a totális megsemmisülést. A zsigereimben éreztem, merre tart, mégis annyira letaglózott, hogy képtelen voltam visszatartani a könnyeimet.

El kell, hogy keserítsem: odaát nincs semmi. Nem vár ránk örök élet, sem pedig megnyugvás. Most kell élnünk, most kell megnyugodnunk és megbocsátást kérnünk.

A balest egy tragédia körülményeit tárja fel, amelyek újabb tragédiához vezetnek, míg az Unalom négy egykedvű fiatal egy délutánjába nyújt bepillantást – felszínre kerülnek az egymás elől eltitkolt félelmek és perverziók.

Az Interjúban a közöny és a reménytelenség dominál. Még a történet végi karmikus igazságszolgáltatás sem oldja fel a feszültséget, inkább tovább mélyíti azt.

Az autóban a gyermeki ártatlanság találkozik az elmúlással, felidézte bennem, amikor úgy búcsúztam a kórházban fekvő nagymamámtól, hogy „Akkor majd jövök!” Már nem volt alkalmam többet menni.

frontlaz.jpgSzollár ezután a véres harctérre vezényel bennünket, a könyv címadó, 1915-ben játszódó filmnovellája következik. Az idilli kezdés után a téboly közepe ugrunk. És ott is maradunk a 1943 című filmnovella olvasása közben is. Mindkét novellára jellemző a brutális képsorok felvillantása és a naturalista ábrázolásmód, ahogyan az összeomlás és az értelmetlen halál is. A másodikat megtetőzi a kényszerű kannibalizmus. Egy második világháborús történetekért, filmekért és dokumentumfilmekért rajongó férj mellett elég közel éreztem magamhoz ezeket a forgatókönyveket.

A Frontláz depresszív alkotás, tele fájdalommal és sötétséggel, visszatérő elem a könyvben az alkoholizmus, a veszteség és a mentális egészség sérülése. Az egyes forgatókönyvek között muszáj megállni, kidugni a fejünket a víz alól, hogy egy kis lélegzetvételhez jussunk. A történetek egyik nagy erőssége, hogy nem minden és mindenki az, aminek és akinek látszik.

A Frontláz kellemesen nyomasztó olvasmány a borongós napokra. Nem való azoknak, akik hagyományos szerkezetű és stílusú könyvre vágynak. Ehhez a kötethez szükség van befogadókészségre és fantáziára, hogy kiszínezzük a forgatókönyv adta tág kereteket. Aki ezekkel rendelkezik, annak az események filmszerűen peregnek a lelki szemei előtt, és a könyv maradandó élményt fog nyújtani!

A könyv nyomtatott és elektronikus formátumban is megtalálható az Underground Kiadó kínálatában, illetve letölthető elektronikus formátumban a nagyobb könyves webáruházakból.

Köszönöm Szollár Bencének az elektronikus könyvet!

*

Tetszett a cikk? Osszátok meg ismerőseitekkel is!

Megtaláltok a Facebookon és az Instagramon is.

Iratkozzatok fel a hírlevélre, hogy értesüljetek a friss bejegyzésekről, DIY ötletekről és akciókról, és töltsétek le az ajándék novellát!
Feliratkozom

Támogasd a munkámat, hívj meg egy kávéra!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük