Ezt olvastam – Margit Sandemo: Jéghegyek népe – Remény nélkül

Péntek lévén ismét jelentkezem az “ezt olvastam” rovattal, és ezúttal folytatódnak a Jéghegyek népéhez kapcsolódó könyvélményeim. A mai darab a Remény nélkül címet viseli. Újfent a család dán ága kerül előtérbe, akinek egyedüli képviselője Tristan Paladin őrgróf.

ISBN: 963-8374-16-0
ISSN: 1217-0666

14_remeny_nelkul_jn.jpg

Tristant tizenöt éves korában elcsábította egy rosszéletű lány, és ez az együttlét mind a testén, mind a lelkén maradandó nyomot hagyott.

Évekkel később a dán király testőrgárdájának tisztjeként a palotában tengeti egyhangú életét. Az udvarban rokonlélekre akad a halálos betegséggel küzdő, magányos és megalázott Hildegard hercegnő személyében, akinek csapodár férje pokollá teszi felesége és lánya életét. Miután a szomorú tekintetű őrgróf segítséget nyújt a hercegnő és lánya, Marina számára, mindketten afféle Grál-lovagként tekintenek rá. Amikor Marinának rejtélyes körülmények között nyoma vész, azonnal felajánlja szolgálatait az asszonynak.

Ám a palotában nemcsak a hercegnő lányának eltűnése és annak tragikus körülményei adnak okot aggodalomra, hanem egy titkos rend, az Igaz Trónus Őrzői, melynek tagjai a király életére törnek. Aki egyszer csatlakozott a szektához, az csak a halála által szabadulhat a kötelékeiből. Aki beszél róla, az az életével fizet tettéért. Céljaikat hatalmasabb erők támogatják, mint az egyszerű ember gondolná!

Időközben Ulvhedinből, az egykori szörnyetegből, a fiatalabb nemzedék átoksújtott tagjából tisztességes ember és gondos családapa válik. A környéken híre megy, hogy Grastensholmon rejtegetik, azonban mivel a fejére kitűzött vérdíj még érvényben van, Villemoval és Dominickel Dániába szökik.

Fény derül annak okára, hogy a kiválasztottak természetfeletti képességei feladatuk beteljesítése után miért nem szűntek meg létezni, illetve mi célból kellett jó embert faragniuk gonosz rokonukból, valamint tisztázódik Ulvhedin származása is.

A szomorú sorsú hercegnő és kislánya életén keresztül ismét a királyi udvar rideg, intrikákkal teli világába pillanthat bele az olvasó, miközben az írónő egy misztikus szálat is belesző a történetbe.

Megmondom őszintén, hogy nem ezt tartom a sorozat legkiválóbb darabjának. Hiába szerepelnek benne a kedvenc karaktereim (Villemo és Dominic), hiába jelennek meg a történetben természetfeletti lények, hiába bontakozik ki egy romantikus szál, valahogyan mégsem érintett meg annyira, mint az ezt megelőző kötetek. Persze elképzelhető, hogy olvasásakor csupán nem telt el elég idő a Nyugtalan szív óta.

Ti is olvastátok? Akkor mondjátok el a véleményeteket róla!

*

Tetszett a cikk? Osszátok meg ismerőseitekkel is!

Megtaláltok a Facebookon és az Instagramon is.

Iratkozzatok fel a hírlevélre, hogy értesüljetek a friss bejegyzésekről, DIY ötletekről és akciókról, és töltsétek le az ajándék novellát!
Feliratkozom

Támogasd a munkámat, hívj meg egy kávéra!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.