Mindenki máshogyan próbálja feldolgozni az őt ért veszteséget – én az olvasásba és kreatív projektek megvalósításába temetkezem. Utóbbi során hulladék anyagokba igyekszem új életet lehelni, újrahasznosítással (is) igyekszem óvni a környezetet. Elég termékeny időszak áll mögöttem, és úgy döntöttem, hogy nem is egy blogbejegyzésben adok nektek tippeket, hanem kettébontom. Most a mécseskészítés fortélyain vezetlek végig benneteket, sok-sok fotóval illusztrálva, amiért hálás köszönet fotósomnak, az én türelmes elsőszülöttömnek.
Első lépésként ne dobjátok a szemetesbe a konzervdobozt, hanem mossátok el.
Szükségetek lesz viaszra és kanócra. Én az adventi koszorúkról megmaradt gyertyacsonkokat aprítottam fel (régebben reszeltem, de ugyanolyan hatékony, ha kisebb darabokra szeljük), miután kihúztam belőlük a kanócot.
A viasz megolvasztását végezhetitek forró vízbe állított bögrében (amiből majd kiadagoljátok az olvadt viaszt), de magában a konzervdobozban is kivitelezhető a művelet. Arra figyeljetek, hogy pótolni kell az olvadó viaszt, körülbelül kétszeres mennyiségre lesz szükségetek belőle, mint amennyi szilárd állapotban belefér a leendő kuckójába.
A forró vízből kivéve opcionálisan cseppenthetünk bele illóolajat, majd belehelyezzük a kanócot, és rácsavarjuk a végét egy hurkapálcára, de össze is csíptethetitek két evőpálcika közé, mint én. 🙂 Nem kötelező, de előtte célszerű egy leégett teamécses talpán keresztülbújtatni, ezáltal kevésbé „mászik” el. Amíg megszilárdul, addig elmehettek csobbanni.
A díszítésnek csak a fantázia, az ízlés és a rendelkezésre álló alapanyagok szabhatnak határt. A magam részéről szeretem a természetes anyagokat, szívesen dolgozom különböző vastagságú spárgával. Ehhez kedves barátnőm, a ragasztópisztoly közreműködése sem szükséges: egyszerűen megcsomózom felül az első sort, majd szorosan rátekerem a konzervdobozra, alul pedig szintén elkötöm.
Önmagában is kellemes látvány, de fel lehet dobni (mivel nyár van) mondjuk a nyaralás alatt összegyűjtött kagylókkal és csigákkal. (Hoppá, Molly beletrollkodott a képbe – elvesztette a fejét, vissza kellett ragasztani.)
Ha tönkrement a bambusz tányéralátétetek, azt is fel lehet használni a díszítéshez.
Nagyjából egyforma méretűre csippentettem őket, majd körberagasztottam vele az edényt.
Aki szereti a kávé illatát (és nagyon türelmes), az megpróbálkozhat a mécseskészítés hard verziójával: ráragaszthatja a kávészemeket a konzerves dobozra, méghozzá egyenként. Vigyázzatok, a forró ragasztó pillanatok alatt megszilárdul a hideg fémen, ezért nem árt, ha növesztetek még pár csápot, hogy elég gyorsan tudjatok dolgozni.
Egy dekupázs ragasztó és néhány teafilteres tasak segítségével pedig újraértelmezhetitek a „teamécses” fogalmát.
Ezek a mécsesek hangulatos világítást nyújtanak egy romantikus estén, de remek saját készítésű ajándékok is lehetnek.
És ami még fantasztikus bennük, hogy ha leégnek, újra lehet őket hasznosítani: ismét megtölthetőek viasszal!
A kész mécsesekről lőtt nagyobb képekért és inspirációért kattintsatok az alábbi galériára!
Nektek melyik tetszik a legjobban? 🙂
A következő blogbejegyzésemben megmutatom, hogyan készíthettek egyszerűen tolltartókat és vázát konzervdobozból!
*
Tetszett a cikk? Osszátok meg ismerőseitekkel is!
Megtaláltok a Facebookon és az Instagramon is.
Iratkozzatok fel a hírlevélre, hogy értesüljetek a friss bejegyzésekről, DIY ötletekről és akciókról, és töltsétek le az ajándék novellát!
Feliratkozom
1 című bejegyzés “Hasznosíts újra: így születik mécses konzervdobozból” gondolatot, hozzászólást tartalmaz