Ezt olvastam – M. Kovács Melinda: A kételyen túl

M. Kovács Melinda könyvére a Facebookon figyeltem fel. Olvastam belőle részleteket, láttam a trailerét, tudtam, hogy nem egy könnyed lányregény. A legtöbb történet akkor ér véget, amikor a lány és a fiú egymásra találnak, A kételyen túl viszont akkor kezdődik, amikor a rózsaszín köd már elillant, és a gyermeknevelés, a munkahelyi gondok megkoptatták a házasságot.

aketelyentul.jpg

A főszereplő, Kinga a harmincas évei elején jár, egy könyvkiadónál dolgozik. Fiatalon ment férjhez, Tamással két gyermeket nevel – és kételkedik férje hűségében. Ahelyett, hogy tiszta vizet öntene a pohárba, inkább homokba dugja a fejét, és egyfajta lázadással vesz elégtételt a (vélt) csalárdságért. Ám a könyv a szerelmi szál ellenére nem szerelmes regény, hanem dráma.

Kinga bizonytalansága a múltban gyökerezik: hatéves volt, amikor édesapja elhagyta a családját, majd még mielőtt tisztázhatták volna a kapcsolatukat, a férfi elhunyt. A lány képtelen volt megbocsájtani apjának az árulását, amely mérges tüskeként fúródott a szívébe, és árnyékot vetett a férfiakkal való kapcsolatára.

Csakhogy Kingát mindenhol férfiak veszik körül: otthon a férje és a két fia; munkahelyén a főnöke és Saldowsky, a híres író; amikor kikapcsolódik, a bátyja és annak barátja, Gábor, illetve Patrik, a jóképű építész, akivel a könyvhéten ismerkedik meg. A fiatalasszony rajtuk keresztül próbálja meghatározni önmagát, miközben egyetlen barátnője, egyben kolléganője, Juli próbálja őt a helyes irányba terelni.

A főszereplő, Kinga karaktere ellentmondásos: családanya és feleség, mégis engedi befurakodni az életébe, házasságába Patrikot. De, figyelembe véve a körülményeket, vajon fel lehet ezt róni neki? Noha nem tudtam teljesen mértékben azonosulni a főszereplővel, mégsem váltott ki bennem unszimpátiát a viselkedése, inkább olyan volt, mintha egy barátnőm sorsát követtem volna nyomon; néha megfeddtem volna, máskor lelket öntöttem volna belé.

Tamás múltjáról többet tudunk meg, mint a jelenéről, eltávolodunk tőle, csakúgy, mint Kinga. Alakja végig távolinak tűnik: jelen van, és még sincs ott, legalábbis nem tevőlegesen, inkább csak mint a főszereplő életének állandó kiegészítője. Ez is érzékelteti a házaspár tagjai közt elmélyült szakadékot. És éppen ezért nem tudtam szívből szurkolni Tamásnak, de talán nem is az volt az írónő célja, hogy szorítsunk neki, hanem az, hogy gondolkodjunk a kapcsolatok természetén, hogy mi az, ami még megbocsátható, meddig érdemes harcolni egy házasságért, és milyen következményekkel jár, ha valaki kilép belőle.

Ha egy nap betelik a pohár, megeshet, hogy érzelem és lelkiismeret-furdalás nélkül lépsz majd félre. Az érzést akarod majd, hogy az életed a tiéd, és azt teszel vele, ami jólesik.

Patrik intelligens, vonzó fiatalember, aki feléleszti a nőben a „dögöt”, nappali fénynél viszont az olvasók felé is más arcot mutat. Nem egy szimpla szépfiú, nem csupán egy igéző szempár – olyan, mint a hagyma, egymás után kerülnek le róla a rétegek. Szívesen olvastam volna többet a kapcsolatuk hajnaláról, néhány ártatlan beszélgetést, üzenetet, ami hozzájárult ahhoz, hogy Kinga a bizalmába fogadja.

Saldowsky Igor bohém művészlélek. Hatalmas a nyomás rajta, hogy a Kétely kirobbanó sikere után az új könyvével is elkápráztassa az olvasókat, Kinga szedi ráncba a kéziratát. Amíg fel nem tűnik fizikailag a regényben, addig egy nagyképű alaknak képzeli el olvasó (és Kinga), ám ez az előfeltételezés megváltozik a párbeszédjeik alatt. Van egy jelenet, amiben kicsit bele is szerettem. 🙂 Bevallom, titokban abban reménykedtem, arra számítottam, hogy meghódítja Kingát. Hogy bejött-e a sejtésem, azt csak az tudja meg, aki elolvassa a könyvet!

A mellékszereplők közül még Ákost emelném ki, Kinga bátyját, aki egyfajta kapocs a múlt és jövő között, továbbá Krisztint, aki újabb színnel gazdagítja a történetet, és Julit, aki végre nem egy olyan barátnő, aki mindig mindent jobban tud a főhősnél. Kíváncsi lettem volna, hogy sikerült-e kiadnia Krisztinnek a könyvét, illetve Ákos és Juli magánéleti gondjai rendeződtek-e.

A karakterekről elmondható, hogy olyanok, mint a hús-vér emberek, valósnak hatnak, élnek.

 

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

T. C. Lang books&diy (@tclangcreative) által megosztott bejegyzés,

A borító olyan kellemes tapintású, hogy olvasás közben folyton simogattam. 🙂 A cím nagyon ötletes: egyrészt Saldowsky nagy sikerű könyve a Kétely címet viseli, ráadásul kérdéses, hogy meg tudja-e ugrani a lécet a következő művével, másrészt Kinga tele van kétséggel a kapcsolatait, a szüleit, a múltját és a jövőjét illetően.

A történet egy évet ölel fel. Egyáltalán nem egysíkú, hanem fordulatos, kiszámíthatatlan és elgondolkodtató. Hozzátesz valamit az olvasóhoz. Jól tükrözi, hogy az ember mennyire fél szembenézni az igazsággal, hajlamos megrekedni a bizonytalanban, a rosszban. Egy tizenéves nem tudná úgy értékelni ezt a regényt, mint egy harmincas, szükséges hozzá némi élettapasztalat, harminc fölött viszont kifejezetten ajánlom!

M. Kovács Melindát megtaláljátok Facebookon, munkásságáról bővebb információt találtok a blogján, a regényt pedig megszerezhetitek közvetlenül az írónőtől (akár dedikálva is), vagy a GARBO Kiadó webshopjából. Molyosoknak jó hírem van: jelentkezhetnek utazókönyvre. Ne hagyjátok ki!

Köszönöm a szerzőnek a recenziós példányt!

*

Tetszett a cikk? Osszátok meg ismerőseitekkel is!

Megtaláltok a Facebookon és az Instagramon is.

Iratkozzatok fel a hírlevélre, hogy értesüljetek a friss bejegyzésekről, DIY ötletekről és akciókról, és töltsétek le az ajándék novellát!
Feliratkozom

Támogasd a munkámat, hívj meg egy kávéra!

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük