Az illegális könyvletöltésről

Az alábbi cikk kifejezetten a magyar könyvekre lett kihegyezve, de ugyanúgy vonatkozik a külföldi művekre, és nem csak a könyvpiacra érvényes.

Szoktál letölteni olyan könyveket ingyen, amikért egyébként fizetni kellene? És megosztani? Tudtad, hogy a feltöltéssel bűncselekményt követsz el, ami akár 10 év szabadságvesztéssel is sújtható? Nem? Akkor ez a bejegyzés neked szól.

download1.jpg

(Természetesen akad példa arra, hogy a szerző maga dönt úgy, hogy meghatározott ideig vagy akár véglegesen ingyenesen elérhetővé teszi a művét. Nyilván nem ezekről az esetekről van most szó. De az író – és a kiadó – joga eldönteni mikor és kinek adja ingyen.)

Nemrég érdekes dolognak voltam tanúja, vagyis inkább a következményének: egy magyar írónő (szándékosan nem nevezem meg, mivel már így is éppen elég kellemetlenség érte) felszólalt egy Facebook-csoportban, hogy az olvasók legyenek kedvesek, tiszteljék meg azzal a magyar szerzőket, hogy nem töltik fel az ő könyveiket – az olvasók pedig még a keresztvizet is leszedték róla ezért.

Kíváncsi lettem, beregisztráltam néhány fórumra álnéven, kértem, küldjék el a saját könyvemet, csak úgy, tesztképpen. Nem döntögetek eladási rekordokat, nem ostromlom a sikerlistákat, sőt, még csak ismertnek sem számítok, mégsem kellett egy óránál többet várnom az első pdf változatra. (Az ominózus esetet követően hetekig jegeltem ezt a cikket, a végső lökést a közzétételéhez az adta meg, hogy ismét rábukkantam egy megosztós oldalon.)

forumoskereses.jpgAz írók mindenhol ott vannak. Igen, a könyves fórumokon is. És tudják, ha lopni akarsz.

Sokan nem tudják, hogy a letöltéssel megsértik a szerző jogait.
Pedig ez éppen olyan, mintha a könyvesboltban a táskájukba csúsztatnának egy könyvet, és fizetés nélkül szándékoznának távozni. Tehát lopnának. Hagyj fel vele.
Tény, a törvény szerint nem bünteti a letöltést, de ha valaki szándékosan kerüli meg a hivatalos forrást és a fizetést, azt minek neveznéd?

Mások azzal védekeznek, hogy nem telik könyvre.
Az író sem mondja, hogy „einstand”, és csap a hóna alá egy Prada táskát, majd sétál ki vele szó nélkül a boltból, csak mert nem telik rá, de szeretné birtokolni. Mindenki nyújtózkodjon addig, ameddig a takarója ér!
Azért, mert egy könyv elektronikus formában (is) készül, attól még nem jár alanyi jogon. Ha valaki valóban el szeretné olvasni, spóroljon rá. Vagy kérje azt ajándékba szülinapjára/karácsonyra. (Én általában könyvet kérek. Morgott is a férjem, amikor a HP-sorozat aktuális kötetét kaptam tőle születésnapomra – és még aznap kiolvastam –, hogy amilyen drága volt, olvashattam volna lassabban is.) Kérje kölcsön egy ismerősétől, szerezze be antikváriumból, cseréljen.
Lehet figyelni a kiadók vagy az írók hírlevelét és akcióit. A múltkor például akciósan, 300Ft-ért töltöttem le Lakatos Levente egyik könyvét, és 200Ft-ért a „Száz évvel utánad” című regényt. A kiadók, írók megjutalmazzák a követőiket. Én is, a feliratkozóim tudják.
Egyébként van egy, szinte már a feledés homályába veszett intézmény, könyvtárnak nevezik, ahonnan csekélyke tagdíj ellenében könyveket lehet kölcsönözni (remélem, érezhető a sorok mögött rejlő szarkazmus).
A Magyar Elektronikus Könyvtárból több mint 1000 könyvet lehet legálisan, 0Ft-ért letölteni.
De legyünk őszinték, általában nem azok szerzik be feketén a könyveket, akiknek gondot okoz a napi betevő.

Vannak, akik azzal érvelnek, hogy az író úgyis az írás élvezete miatt ír, vegye megtiszteltetésnek, hogy valaki egyáltalán hajlandó letölteni ingyen, amit papírra vetett.
Igen, ő pedig örüljön, hogy van munkahelye és dolgozhat, de fizetést ne várjon. Hogy ez nem ugyanaz? Dehogynem!

download2.jpgAkkor most közelítsük meg máshogyan a dolgot: mit szólna hozzá az a személy, aki illegálisan letölt egy könyvet, ha az adott kötet szerzője leemelné az ő számlájáról azt a pénzt, amiért a letöltő dolgozott meg? Gondolom, felháborodna. Pedig az illegális letöltő ugyanezt teszi az íróval! Meglopja. Az író megdolgozott a jussáért. Sokszor évek munkája, verejtéke, könnyei fekszenek egy könyvben. És nemcsak a szerzőé, hanem a szerkesztőé, a lektoré, a korrektoré, az előolvasóké, a grafikusé, a tördelőé, a nyomdászoké, (külföldi mű esetében a műfordítóé), a marketingesé (aki sokszor maga az író, így ebbe is energiát, időt és pénzt öl), az eladóé… Egy szerzőnek nagyon hiányzik az a könyvenkénti 200Ft(!), ami ütné a markát egy nyomtatott könyv után – mert aki azt hiszi, hogy ebből hipp-hopp meg lehet gazdagodni, az olvassa el Nádasi Krisz cikkét, ami arról szól, hogy hogyan lehet megélni az írásból. Nem meggazdagodni, megélni!

Bármily meglepő, az író is ugyanolyan földi halandó, mint te, és neki is be kell fizetnie a számláit. A legtöbben főállás és család mellett vetemednek írásra és könyvkiadásra. Ha a befektetett munka, energia, idő és pénz nem térül meg, akkor sokan lesznek, akik felhagynak vele. Ez nemcsak egy hobbi, nem jótékonykodás, hanem munka. Tekints rá úgy, mint másodállásra.

Az olvasók csodálkoznak, ha a könyvkiadó megválik egy írótól, vagy nem jön egy sorozat folytatása. Ha a fogyásjelentés szerint nincs rá kereslet, akkor a kiadó miért foglalkoztassa az adott szerzőt? Miért rendeljen tőle újabb könyvet? Elkaszálja a szerzőt és a sorozatot is. Igen, ezt eredményezi, ha feketén töltöd le.

A jobbik eset az, amikor valakinek annyira megtetszik az adott könyv, hogy utána meg is vásárolja. Az viszont a pofátlanság netovábbja, amikor valaki letölti feketén, majd „lecsillagozza” –  például Molyon vagy Bookline-on – és/vagy ír róla egy negatív értékelést.

Mit tegyél, ha illegálisan töltöttél le könyvet?
– Először is ne oszd meg.
– Ha nem tetszett, lapulj meg – azért, mert neked nem jött be, másnak még szerezhet kellemes órákat.
– Ha tetszett, akkor vidd jó hírét, meséld el a barátaidnak, az osztálytársaidnak, a kollégáidnak, hogy milyen fantasztikus történetet olvastál, posztold ki Facebookon, mennyire magával ragadott, kövesd a szerzőt, lájkold és oszd meg a bejegyzéseit!

Ha megosztod a letöltött könyvet, és abból hasznod származik, akkor szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogokat sértesz meg, amelyről a következő szerepel a Büntető Törvénykönyv erre vonatkozó paragrafusában:

385. § (1) Aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait vagyoni hátrányt okozva megsérti, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői jogról szóló törvény szerint a magáncélú másolásra tekintettel a szerzőt, illetve a kapcsolódó jogi jogosultat megillető üreshordozó díj, illetve reprográfiai díj megfizetését elmulasztja.

(3) A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését nagyobb vagyoni hátrányt okozva követik el.

(4) Ha a szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértését

a) jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig,

b) különösen nagy vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés két évtől nyolc évig,

c) különösen jelentős vagyoni hátrányt okozva követik el, a büntetés öt évtől tíz évig

terjedő szabadságvesztés.

(5) Nem valósítja meg az (1) bekezdés szerinti bűncselekményt, aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait többszörözéssel vagy lehívásra történő hozzáférhetővé tétellel sérti meg, feltéve, hogy a cselekmény jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja.

Az olvasók jussanak el legalább addig, hogy nem osztanak meg illegálisan olyan könyvet, ami MAGYAR szerző tollából származik, első lépésnek megteszi. A jobb pdf-es Facebook-csoportok szabályzataiban szerepel, hogy tilos feltölteni magyar írók könyveit (listát is vezetnek a hazai szerzők álneveiről), és ennek betartására ügyelnek is az adminok, sőt, sokszor az olvasók is szót emelnek, ha valaki ilyet kér. Köszönet érte!

Ajánlott Kildara-cikk a témában: Interjú a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalával

46 című bejegyzés “Az illegális könyvletöltésről” gondolatot, hozzászólást tartalmaz

  1. Lehet érvelni azzal, hogy a lopás csúnya dolog, de amíg a magyar átlag egyorrúnak nem telik könyvre, a gazdasági helyzet felülír minden erkölcsöt és törvényt. Ez van. Mára az alsóbb osztályok számára luxussá vált a könyv, és bár méltányolhatóak, méltányolandóak az írók érdekei, az volna a minimum, hogy próbálnák valahogy kibulizni, hogy egy nullát írjanak hozzá az itthoni fizetésekhez, mert amíg ez nem történik meg, rengetegen nem fogják legálisan megvenni. Ahol normális fizetések vannak, és megúszták a kommunizmus „megoldjuk okosba” rossz szellemét, ott működik a dolog, hogy nem teszek ilyet, mert jogsértő, de nálunk nem. A könyvpiac meg persze, hogy döglődik, mert nincs fizetőképes kereslet. Erős középosztály nélkül öngyilkosság könyvet írni, mert nem lesz, aki megvegye, ill. fizessen érte. Magyarországon pedig nincs erős középosztály, itt csak lecsúszni lehet.

  2. Apró hiba: A reprográfiai díjat nem a könyvtár miatt kapod. Az általad beidézett szövegben ott van:

    „(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a szerzői jogról szóló törvény szerint a magáncélú másolásra tekintettel a szerzőt, illetve a kapcsolódó jogi jogosultat megillető üreshordozó díj, illetve reprográfiai díj megfizetését elmulasztja.”

    Bizony ám, az a magáncélú másolás kapcsán jelenik meg. És a magáncélú másolás kapcsán az utolsó általad idézett bekezdés tisztázza, a filecsere nem büntethető.

    Márpedig rengeteg eszköz árában kifizetjük a reprográfiai díjat a magáncélú másolás jogáért. A reprográfiai díj egy közös jogkezelés keretében beszedett és a szerzőnek továbbított átalányjogdíj. Ami a magáncélú másolás jogát fedi le. Probléma az, hogy a magáncélú másolás jogát akkor vezették be amikor ez kézzel készült, nem jelentett nagy kiesést… De bizony a PDF megosztása is ilyen. Ott a büntethetőséget kizáró ok, és ott az a reprográfiai díj amit megkapsz. A baj az, hogy ez kevés…

  3. akkor most aki letöltötte a könyvedet, az a belinkelt paragrafus melyik pontja szerint büntetendő? mert ugye jövedelemszerzés közvetetten sem volt, nagyobb vagyoni hátrány sem volt.

    sosem hallottam még rólad, de most kicsit elkezdett érdekelni hogy miket írsz. este fél tizenkettő van. mi legyen. vegyem meg 800 forintért csak hogy megtudjam mi az? vagy lopjam el? vagy hagyjam a fenébe? mit javasolsz?

  4. „Nem valósítja meg az (1) bekezdés szerinti bűncselekményt, aki … lehívásra történő hozzáférhetővé tétellel sérti meg, feltéve, hogy a cselekmény jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja.”

    A BTK ezt azért tette lehetővé, mert jelentős szerzői jogdíjat fizetünk az ÜRES adathordozók vásárlásakor. Az üres adathordozókért fizetendő nem kevés szerzői jogdíj teszi legálissá a művek másolását, letöltését Magyarországon. Az így az összes eladott Pendrive, CD, számítógép, MP3 lejátszó, mobiltelefon, stb eladásakor beszedett szerzői jogdíjakat (milliárdos tétel lehet) osztja szét az Artisjus a ‘megkárosított’ szerzők között.

    Ha a másolást, megosztást mégis tiltják akkor ez úgy lenne korrekt, ha az ÜRES adathordozókért fizetendő jogdíjat eltörölnék.

  5. Tegyük tisztába egy kicsit a dolgokat.
    Ma Magyarországon (szoftverek kivételével) a _LETÖLTÉS_ nem illegális, pontosan az idézett törvény alapján magáncélú másolásnak minősül, és ennek az árát, az üreshordozó díjban, Artisjus matricával fizeti meg az egyszeri ember. (nyomtatókon, fénymásolókon is van ehhez hasonló, un reprográfiai díj, hasonló okokból)
    Így tehát aki pusztán mások által feltöltött anyagot tölt le (szoftver kivételével) pl gyűjtőoldalakról, az nem követ el bűncselekményt, ergo börtönbüntetést biztosan nem kockáztat ezzel. Felelősségre maximum az vonható, aki a szerző, vagy a jogtulajdonos engedélye nélkül teszi elérhetővé, tölti fel, de ez sem ilyen egyértelmű.
    A torrent az már más tészta, ott ugye a letöltő egyben feltöltő is, tehát ez minimum szürke zóna. Ugyanakkor az idézett törvény (5) bekezdése alapján, ha nem haszonszerzéssel kapcsolatos, akkor még a feltöltés sem bűncselekmény. Kár börtönnel riogatni az embereket ezért, maga a cím és a poszt felütése is hatalmas nagy csúsztatás, félrevezetés.
    A LETÖLTÉS MA MAGYARORSZÁGON (szoftverek kivételével) NEM ILLEGÁLIS, NEM BŰNCSELEKMÉNY!!!
    Mondom mindezt úgy, hogy moziba, koncertekre járok, és kedvenc szerzők könyveit megveszem papír alapon. És igen, töltöttem már le filmet, zenét, könyvet, de ezzel ma Magyarországon nem követtem el bűncselekményt.

    Ettől függetlenül értem a szerző problémáját, de sajnos amit írt, az nem állja meg a helyét. Egy kiutat látok, sikerkönyvet kell írni (pl az említett HP regények írója, Rowling jó példa erre), eladni a filmjogokat, és máris meg van oldva a probléma, még az unokák is dőzsölhetnek.

    Inkább az a borzasztó, hogy egy 3-4 ezer forintos könyvből 200 Ft jut a szerzőhöz. Én szívesen kifizetném mondjuk ennek az összegnek a dupláját is direkt az írónak, ha ki lehetne hagyni a hatalmas és pénzéhes közvetítői hálózatot. De addig, amíg egy könyv elektronikus formában majdnem ugyanannyiba kerül, mint papír alapon (és az elektronikus verzióval messze nincs annyi teendő, mint a papírral, minimális munkával a már elkészült digitális anyag könyvvé alakítható, nincs nyomda, kötészet, szállítás, tárolás, értékesítés, csomagolás), addig nem fogok érte fizetni. Ami kell, azt megveszem igazi könyvként, a többi nem érdekel.

  6. Annyi sz.r film es konyv van mostansag, hogy muszaly elo ellenorizni oket, mielott penzt adnank ki ertuk…

  7. Legjobb tudomásom szerint ez nem igaz. Reprográfiai díj van minden adathordozón, még az A4 géppapíron is, mert Magyarországon a magáncélú másolás és letöltés (kivéve szoftvereket) engedélyezett. Ebből kártalanítja elvileg igazságos elosztással a szerzőket az artisjus és társai bűnbanda. Persze a feltöltés/megosztás már büntethető.
    Pont ezért vérlázító a minden film elején bemutatott, a letöltés bűncselekmény című artisjus propaganda. Még ha nem is töltök le semmit, akkor is fizetek egy papírdarab után is reprográfiai díjat. Pont azért, mert szabad a letöltés magáncélra. Akkor miért is hazudnak a képembe a jogvédők?!
    Ui.: Én szoktam fizetni a könyvekért. Még a kindle stb kiadásokért is. Ami nem elérhető más csatornán, vagy már megvan fizikai könyvben, na azt viszont nyugodt lelkiismerettel töltöm le telefonra olvasni…

  8. Nem pont ezért fizetjük a tetű artisjusnak a sarcot minden adathordozó után?

  9. Elég gyenge blöff volt, mivel mindenki láthatja az általad beidézett szövegből (ld. (5) bekezdés) is, hogy pont az olvasók általi, magánhasználatú letöltés/megosztás nem számít bcs-nek.

    Íme, a Btk. 385. § hivatalos indoklásának vonatkozó része, csak hogy egyértelműen lássuk a jogalkotói szándékot:

    „A törvény az (1) bekezdésben meghatározott cselekményhez kapcsolódóan új büntethetőséget kizáró okot iktat be. Az internet-használat elterjedésével a felhasználói szokások is gyökeresen megváltoztak, a sok esetben a szerzői jogot sértő módon közzétett tartalmakhoz való hozzáférés módjai között a letöltés és a különböző fájlmegosztó rendszerek használata elterjedt a társadalomban, főleg a fiatalok körében. Ez utóbbi – úgynevezett peer to peer – konstrukció esetén adott szerzői mű vagy kapcsolódó jogi teljesítmény letöltésével egyidejűleg szükségszerűen annak hozzáférhetővé tétele is bekövetkezik. A törvénynek nem célja igazolni e rendszerek működését, ugyanakkor a büntetőjog mint végső eszköz szempontjából indokolatlannak tűnik a nem jelentős mennyiségű szerzői mű vagy kapcsolódó jogi teljesítmény vonatkozásában megvalósuló, személyes célokat szolgáló felhasználások tömeges kriminalizálása. A szerzői jog területén fennálló nemzetközi kötelezettségeink, így különösen a már idézett TRIPS egyezmény csupán a szándékos és kereskedelmi mértékű „szerzői jogi kalózkodásra” nézve teszik kötelezővé a büntetőjogi szankciók előírását, a kereskedelmi mértéket el nem érő cselekmények esetén nincs olyan körülmény, amely ezen a területen a nemzetközi normáknál szigorúbb büntetőjogi szabályozást indokolná. „

  10. Rettentő demagóg, a 90-es években dívott érvelés, hogy letöltés=lopás. Kitől is veszi el a könyvét (szoftverét, zenéjét, filmjét) az, aki letölti magának?

    Ami ilyen esetekben fennállhat, azt úgy hívják, hogy elmaradt haszon. Ez akár jogos felvetés is lehetne.

    DE!

    Ugyan nézzük már meg, hogy mennyi a szerző részesülése egy műből! Mennyit is nyúl le a kiadó, a nyomda, a terjesztőhálózat? Akkor ha elektronikusan kapom meg, miért is kéne ezeket mind megfizetnem? A szerzőnek szívesen fizetek, de a vízfej menjen a …-ba, az elektronikus világban nincs rájuk, meg az ő költségükre többé szükség!

  11. Kedves T. C. Lang,

    kihagytál egy negyedik okot, mégpedig azt,hogy ma Magyarországon nem lehet legális forrásból kurrens, magyar nyelvű digitális könyveket beszerezni. Vannak ugyan „e-book boltok”, ezek azonban csak klasszikus irodalmat, és néhány kisebb kiadó könyveit árulják.
    Ennek több hátulütője is van:
    A könyvek helyet foglalnak, tehát néha helyet kell csinálni az újaknak
    Egy könyvolvasó lényegesen könnyebb, és kisebb, mint egy közel ezer oldalas regény, tehát kényelmesebb utazás közben olvasni. Az utolsó 20 oldal problémájáról már ne is beszéljünk. 🙁
    Ha szeretnék elolvasni egy 2-3 éve megjelent, népszerű regényt, akkor jó eséllyel problémákba fogok ütközni, boltban már nincs, antikváriumban még nincs. Egy e-könyvet bármikor meg lehetne venni, évtizedekig maradhatna a kínálatban.
    Ha hirtelen kedvem támadna elolvasni a könyvedet, megtehetném, mert fent van a Book’n’Walk-on. Megveszem és pár perc múlva olvashatom is. Mindez papírkönyvvel? Ha nyitvatartási időben jut eszembe, és bemegyek egy könyvesboltba, akkor minimum fél, de inkább másfél óra. Megrendelve 2-5 nap.

    Ha ezeket nem szeretném, marad az illegális. Persze könyvben nem PDF, mint ahogy filmben sem SD. Megvárom, míg valaki időt szán rá, hogy rendesen digitalizálja.
    Mielőtt azt mondanád, hogy de emiatt a kiadó, vagy a szerző nem jut a pénzéhez, jelezném, hogy rengeteg könyvet vásárolok (havi 2-3, de most könyvhét is volt, meg egyik kedvenc írómtól is jelent meg könyv, így ez ebben a hónapban kb. 10). De jobban örülnék, ha e-könyv formában juthatnék hozzájuk.
    Külföldről mindez nem probléma, ott egyszerre jelenik meg a papír és az e-könyv, de én szeretem a magyar nyelvet, így ha tehetem magyarul olvasok.

    Jelenleg ilyen szempontból két problémás termék van a könyv és a film. És a könyv áll rosszabbul, a film problémáját a Netflix várhatóan megoldja.De a könyveknél elég reménytelennek látom a helyzetet.

    Elnézés a hosszú kommentért.

    További sok sikert.

  12. Javaslom a Szerzői jogi törvényt tanulmányozni!!! Van abban erre vonatkozóan szabályozás!! Nem követ el bűncselekményt aki letölti. Ez van amikor vki nem ért a joghoz, nem néz utána rendesen a témának! Javaslom ujra nekifutni és alaposan kivesézni a témát!!!
    Felesleges igy kiragadni a Btk. §-át.

  13. Csak néhány megjegyzés a poszthoz:
    Illegálisan könyvet letölteni bűncselekmény, ebben nincs vita. Én, a magam részéről, örömmel fizetnék az elektronikus változatért is – ha lenne. De a legtöbbször nincs. A könyvtárak sajnos nincsenek elengve anyagilag, ahova én vagyok beiratkozva, ott az utóbbi időben szinte kizárólag a populárisabb könyvek kerülnek csak megvételre. Arra nincs keret, hogy rétegigényeket is kielégítsenek. A nyomtatott könyvekért viszont csak néhány szerző esetében fizetek – fizikálisan egyszerűen nincs több helyem.
    Ami pedig a moly.hu-n történő lecsillagozást illeti: ez az oldal azért is jött létre, hogy VÉLEMÉNYEZZÜNK irodalmi műveket. És ha nem tetszik, akkor bizony negatív kritikát fogok megfogalmazni, teljesen függetlenül attól, hogyan jutottam a tartalomhoz. Már bocsánat.
    Értem én, hogy a hazai elektronikus könyvpiac lassan fejlődik, de a letöltésekben nem lesz változás addig, amíg a kínálat nem bővül. Mégis mit javasolnál annak az érdeklődőnek, aki papírkönyvet nem akar már venni, de az elektronikusért fizetne? Keresse meg a szerzőt vagy a kiadót és bizniszeljen vele? Mert más alternatívát nem tudok elképzelni.

  14. Elöljárójában megjegyzem, hogy megértem, és egyet is tudok érteni bizonyos szintig a szerzővel. Magyar írók műveit én is mindig megveszem, tiszteletből. Mert nekik is ebben a posványban kell küzdeniük, hogy a művük ki legyen adva, amivel utána szórakoztathatják a kedves olvasót. Továbbá a jeles eseményekre én is mindig könyvet kérek. (És mindig túl gyorsan olvasom ki őket. :D) Viszont emellett töltök is le könyvet. Főleg idegen nyelvű könyveket, amiket nehéz lenne Magyarországon beszerezni. Illetve jártam már úgy, hogy se könyvtárban, se antikváriumban nem leltem fel könyvet (Lee Iaocca – Egy manager élete) ezért kénytelen voltam letölteni. A letöltés viszont még mindig érdekes kérdés, mert azon túl, hogy valószínűleg kárt okoz a szerzőnek, a lopással ellentétben nem tűnik el az eredeti példány. Illetve a sokszor hangoztatott érv is ott van, hogy ha nem tölti le az ember azt a dolgot, akkor nem biztos, hogy megveszi. Tehát akkor sem lenne belőle nyeresége a szerzőnek, ha az illető nem tölti le a könyvet. A könyvtár is csak addig opció, ameddig a fő sodrásba eső könyveket olvassa az ember. Én sci-fi, fantasy mániás vagyok, és sok könyvnél elképzelhetetlen, hogy könyvtárból hozzá jussak. A problémára szerintem legalább részben megoldást jelentene az e-book eladások jogszabályainak rendbetétele, illetve az áruk átgondolása. Mert jelenleg az e-book digitális tartalomnak minősül és nem könyvnek, tehát 27% áfa terheli 5% helyett. Ez egy 3000 Ft-os könyvnél több, mint 500 Ft különbséget jelent. Továbbá az e-bookokról le lehetne faragni sok olyan költséget, ami digitális mivolta okán nem terheli.
    Tehát ebben az esetben is igaz az, hogy egy átfogó reformra lenne szükség a piacon, akkor lenne rá esély, hogy normalizálódjon a helyzet. Addig sajnos marad az, hogy az egyszeri olvasó letölt, az író pedig siratja az elmaradt jogos jussát.

  15. szerintem az a gond, hogy egy papír alapú könyv drága, mert papírköltség, nyomtatás, kötés, raktározás, logisztika, könyvesbolt jutaléka, stb. és van az e-könyv, aminél ezek a költségek fel sem merülnek. És mégis alig valamivel olcsóbb az e-könyv. Ez zavaró/bosszantó.

    Én amúgy nagyon ritkán veszek papír alapú könyvet, mert bérelt lakásban élek, hely szűkében vagyunk így is.

  16. Sok sikert az íráshoz! Nagyon tisztelek mindenkot, aki írásra adja a fejét.
    De a jogi ismereteidet csiszolni kéne még egy csöppet, mert ebben a posztban annyi az igazság, mint a jereváni rádió nevezetes tudósításában :).

  17. Írtam egy jó hosszút, nem jelent meg.
    Rutinosként ctrl+c volt elküldés előtt, az új sem ment át
    Ha egyszer mégis megjelenik, jó, ha nem, nem, a lényeget már leírták előttem is:

    Ma Magyarországon (szoftverek kivételével) a _LETÖLTÉS_ nem illegális, pontosan az idézett törvény alapján magáncélú másolásnak minősül, és ennek az árát, az üreshordozó díjban, Artisjus matricával fizeti meg az egyszeri ember. (nyomtatókon, fénymásolókon is van ehhez hasonló, un reprográfiai díj, hasonló okokból)
    Kár börtönnel riogatni az embereket ezért, maga a cím és a poszt felütése is hatalmas nagy csúsztatás, félrevezetés.
    A LETÖLTÉS MA MAGYARORSZÁGON (szoftverek kivételével) NEM ILLEGÁLIS, NEM BŰNCSELEKMÉNY!!!

  18. Értem a felháborodásodat, de te magad idézted be a törvénynek azt a részét, ami alapján egyszeri letöltő, és az egyszeri nem üzleti célból feltöltő nem követ el bűncselekményt!

    „(5) Nem valósítja meg az (1) bekezdés szerinti bűncselekményt, aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait többszörözéssel vagy lehívásra történő hozzáférhetővé tétellel sérti meg, feltéve, hogy a cselekmény jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja.”

  19. Kedves Szerző!

    Csak a tények:
    BTK 385.§ SZERZŐI, VAGY SZERZŐI JOGHOZ KAPCSOLÓDÓ JOGOK MEGSÉRTÉSE
    GYK: Nem lopás. A lopás másutt van (370. § (1): Aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa…”)

    385. § (1) „Aki … szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait VAGYONI HÁTRÁNYT OKOZVA megsérti” Kiemelném a kulcsszavakat: „vagyoni hátrányt okozva”.
    (2) magáncélú másolás esetén akkor büntethető, ha az üreshordozó, vagy repográfiai díjat nem fizette meg. – ezek a díjak minden adathordozó és sokszorosító eszköz árába be vannak építve, tehát nem tudod nem megfizetni, ha legálisan vetted a terméket.
    (5) A megosztás sem bűncselekény, ha a jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja.

    De nézzük kicsit más irányból – ha megosztják a könyvedet, akkor:
    – közvetlen kárt nem okoztak neked, hiszen a digitális tartalom extra költség és minőségveszteség nélkül sokszorosítható végtelen mennyiségben, legfeljebb az elvesztett potenciális vásárlások a veszteséged.
    – Ott azonban nem feltétlenül tudod bizonyítani, hogy hányan fértek hozzá a megosztott tartalomhoz.
    – Illetve még kevésbé tudod bizonyítatni, hogy a hozzáférők közül hányan vették volna meg a terméket, ha az 1) fizikai formában elérhető csak, 2) pénzbe kerül. Amennyiben a könyved e-könyvként is kapható, akkor nyilván az 1. pont nem gond, de sok könyv esetében például nincs is digitális kiadás alapból, illetve a második feltételes kérdést akkor is képtelenség megválaszolni.

    Ha már ez utóbbinál tartunk, arra is van példa, hogy ingyenes tartalmak későbbi eladásokhoz vezetnek ugyanattól a szerzőtől, hiszen ha már tudod, hogy egy adott szerző stílusa tetszik neked, akkor hajlandóbb leszel fizetni a következő termékéért. Tehát amennyiben az amit csinálsz jó, úgy az „illegális” terjedése ismertséget és ezen keresztül későbbi hasznot hajthat neked.

    Összegezve:
    Személyes célra teljesen legálisan készíthetek másolatot szerzői jog által védett műről mindaddig, amíg ezt olyan eszközzel és/vagy adathordozóra teszem, amelynek árába a hatályos jog szerinti repográfiai, vagy üreshordozó díj bele volt építve és én azt megfizettem. Erre van külön kitétel a PTK-ban (21. § – 1999. évi LXXVI. törvény a szerzői jogról)

    Nem haszonszerzési céllal másolásra elérhetővé tenni tartalmat szintén nem BTK kategória, itt azonban már kicsit árnyaltabb a helyzet, mivel a PTK-t továbbra is sérti vele az ember, amit a szerző polgári peres úton próbálhat rendezni. Sok sikert hozzá.

    Ami pedig ezt a mondatot illeti:
    „Ha nem tetszett, lapulj meg – azért, mert neked nem jött be, másnak még szerezhet kellemes órákat.”
    Csak azért, mert valaki „illegálisan” töltött le egy könyvet, még lehet kritikus. Fogd fel így: ha ő leszólja, lehet kevesebben fogják „illegálisan” letölteni. 🙂

  20. Elveszett a kommentem, de egy részét már megírták mások. A kimaradt rész megint: az ebooknak elvileg olcsóbbnak kellene lennie a hagyományos könyvnél, hiszen nincs nyomdai költség, nincs grafikus, tervezőszerkesztő, stb. Viszont a magasabb áfa miatt pontosan annyiba kerül, mint a papírváltozat.

  21. Tegyük tisztába egy kicsit a dolgokat.
    Ma Magyarországon (szoftverek kivételével) a _LETÖLTÉS_ nem illegális, pontosan az idézett törvény alapján magáncélú másolásnak minősül, és ennek az árát, az üreshordozó díjban, Artisjus matricával fizeti meg az egyszeri ember. (nyomtatókon, fénymásolókon is van ehhez hasonló, un reprográfiai díj, hasonló okokból)
    Így tehát aki pusztán mások által feltöltött anyagot tölt le (szoftver kivételével) pl gyűjtőoldalakról, az nem követ el bűncselekményt, ergo börtönbüntetést biztosan nem kockáztat ezzel. Felelősségre maximum az vonható, aki a szerző, vagy a jogtulajdonos engedélye nélkül teszi elérhetővé, tölti fel, de ez sem ilyen egyértelmű.
    A torrent az már más tészta, ott ugye a letöltő egyben feltöltő is, tehát ez minimum szürke zóna. Ugyanakkor az idézett törvény (5) bekezdése alapján, ha nem haszonszerzéssel kapcsolatos, akkor még a feltöltés sem bűncselekmény. Kár börtönnel riogatni az embereket ezért, maga a cím és a poszt felütése is hatalmas nagy csúsztatás, félrevezetés.
    A LETÖLTÉS MA MAGYARORSZÁGON (szoftverek kivételével) NEM ILLEGÁLIS, NEM BŰNCSELEKMÉNY!!!
    Mondom mindezt úgy, hogy moziba, koncertekre járok, és kedvenc szerzők könyveit megveszem papír alapon. És igen, töltöttem már le filmet, zenét, könyvet, de ezzel ma Magyarországon nem követtem el bűncselekményt.

    Ettől függetlenül értem a szerző problémáját, de sajnos amit írt, az nem állja meg a helyét. Egy kiutat látok, sikerkönyvet kell írni (pl az említett HP regények írója, Rowling jó példa erre), eladni a filmjogokat, és máris meg van oldva a probléma, még az unokák is dőzsölhetnek.

  22. Magyarországon a magáncélú letöltés nem törvényellenes. Másrészt, speciel a könyvek esetében az elektronikus változat semmivel nem olcsóbb a papíralapúnál (a magasabb áfa miatt), ami sok embert eltántorít a megvásárlásuktól.

  23. Tisztelt Szerző! Értem a problémádat, de olyan bő lére eresztetted, hogy nem olvastam végig, ezért ha már írtad amit én, akkor elnézést! Tudtommal csak a megosztás bűn, de mivel a torrent oldalak eleve visszaosztanak, így a cirkalmas törvény fogalmazás alapján értelmezhetjük magát a letöltést is bűnnek, tehát a lehet ebben az esetben mégsem szabad. Viszont! Az Artistjus a szabadra hivatkozva alapozza meg a jogi hátterét annak a kollektív sarcnak, ami minden adathordozót, nyomtatási kelléket vásárlót érint, vagyis akár töltesz, akár nem, fizetsz, aztán ők meg eldöntik, kinek adnak belőle. Ezek után az a hülye, aki fizet a semmiért, közben aki tölt, az bűnös, pedig fizet. Tehát, ezt a világon egyedülálló jogi abszurdot kellene megszűntetni. Amint nem szednének adót egy pl memóriakártyáért, abban a pillanatban lehetne minden letöltést szankcionálni és lehetne még ragozni, de mobilon nem akarok pötyögni.

  24. Kedves Poszter, bár én a törvényesség oldalán állok, de az analógiád nem jó. Ugyanis velem, mint felhasználóval fizetettetnek reprográfiai díjat az adathordozók után, de még a fénymásoló gépek után is. Elvileg Te ebből, mint szerző részesülsz. Ha nem, fordulj bizalommal az Artisjushoz.

  25. (5) Nem valósítja meg az (1) bekezdés szerinti bűncselekményt, aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait többszörözéssel vagy lehívásra történő hozzáférhetővé tétellel sérti meg, feltéve, hogy a cselekmény jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja.

  26. Mindez nagyon szép.
    Tárgyalni kellene a szerzőnek pl a kormánnyal is, hogy az artisjus adót, amit minden adathordozóra kivetnek, és amiből a szerzők jutalékot kapnak, szüntessék meg.
    Azután lehetne dumálni az illegális letöltésről. Én fizettem a szerzőknek, amikor üres DVD t, cdt, laptopot, fényképezőgépet, egyáltalán, mindenféle tárhellyel rendelkező eszközt vásároltam.
    Miért fizetnék kétszer?

  27. Ugyanaz a helyzet, mint a filmeknél, zenéknél, játékoknál – a közvélemény-kutatások azt mutatják, hogy aki letölti az adott dolgot, az 99%-ban nem is venné meg, ha nem lenne letölthető. Tehát felesleges úgy gondolni rájuk, hogy kihúzták a zsebedből a forintokat.
    Ha nem érhető el, akkor lehet, hogy 10 könyvvel többet adsz el, de kétszázzal kevesebb olvasód van – akik némi eséllyel vásárlóvá válnak a következő könyvnél, vagy az aktuális könyv annyira megtetszik nekik, hogy megveszik papíron.
    Az, hogy ne értékelhessen Molyon, az elég érdekes ötlet. Miért ne lehetne véleménye? Akár negatív, akár pozitív? Most akkor a youtube-on se dislikeolhasson valaki egy klipet, ha nem vette meg a lemezt? Filmet, ha tévében látta? Játékot, ha a barátjánál játszott vele?
    Ha harcolni akarsz ez ellen, legyél ott mindenhol, jelentsd őket az adminoknak. Torrentoldalakon leszedik az adott torrentet, fórumokon ki is zárhatják a tagot… de ez szélmalomharc.

  28. én úgy tudom magyarországon ez nem bűncselekmény.

    Bár több országban már ismeretes az illegális fájlcserében részt vevő magánszemélyek felelősségre vonása, a magyar jogi szabályozás szerint a természetes személy, magáncélra a műről másolatot készíthet, ha az jövedelemszerzés vagy jövedelemfokozás célját közvetve sem szolgálja – mondta el az [origo]-nak a D.A.S. JogSzerviz szakértője. Dr. Nyilas Anita szerint ez annyit jelent, hogy az ily módon történő letöltés nem bűncselekmény.

    . A szerzői jogi oltalom alatt álló alkotásokat érintő fájlcsere, minden esetben büntetőjogi keretek között értelmezhető, tekintettel arra, hogy a szerzői jogokat sérti. A többszörözés, illetőleg a hozzáférhetővé tétel (feltöltés) esetében ugyanis a fizetendő jogdíjak elmaradása folytán, azok nyilvánvalóan vagyoni hátrány okozásával járnak.

    A törvény szerint, a pusztán magáncélú, jövedelemszerzést nem szolgáló többszörözés, vagyis másolás, vagy ha úgy tetszik letöltés, az úgynevezett szabad felhasználás körébe tartozik. A szabad felhasználást a törvény engedi. Szerzői jogsértés hiányában pedig, büntetőjogi felelősség megállapítására nem kerülhet sor. Ebben a körben a felhasználás ingyenessége ugyanis eleve kizárttá teszi a vagyoni hátrány bekövetkezésének lehetőségét, s így a bűncselekmény megállapítását is.

    tehát ha jól értelmezem akkor ha nem osztod meg olyan formában hogy pénzt keresnél vele akkor nem bűncselekmény.

    http://www.origo.hu/jog/lakossagi/20130319-das-jogszerviz-magyarorszagon-a-magancelu-letoltes-nem-buncselekmeny.html

  29. Úgynevezett üreshordozói díjat vetnek ki minden üres adathordozóra – CD, DVD, merevlemez, memóriakártya stb – pontosan azon célból, hogy a szerzőket bevételhez juttassák. Ezt annak is meg kell fizetnie az adathordozó árában, aki sose tölt le semmit, kizárólag saját képeivel, videóival, írásaival és egyéb műveivel tölti meg az adathordozót. (Ha elmegyek nyaralni és a memóriakártyára csakis a nyaralási képeimet rögzítem, akkor is megfizetem ezt a díjat. Ilyenkor visszaigényelhetem ? Persze, hogy nem. Eleve feltételezi a törvény, hogy letöltött anyagot rögzítek rajta, tehát meg kell fizetneml.)
    (Ez a díj nem csekély, egy üres DVD-re 75 Ft, ez majdnem kétszer annyi, mint amennyiért egyébként külföldön meg lehet venni ezt DVD-t.)
    Tehát az egyszerű magánfogyasztó ezen módon – már mielőtt letöltené a zenét, könyvet – megfizeti a szerzőt.

    Beszéljétek meg a jogvédő szervezetekkel – ARTISJUS -, hogy hol ez a pénz, hogyan osztják el az érintettek között.

  30. Na azért ne ijesztgessük a zembereket börtönnel. Idézgetheted itt a büntető törvénykönyvet, a bíró az, aki az ítéletet meghozza. A bíró pedig arányos büntetést szab ki, az pedig 1 db könyv letöltéséért nem 2 év börtön, hanem maximum pénzbírság!

    Eddig sem csuktak le senkit és ezután sem fognak soha, senkit börtönbe zárni könyvletöltésért.

    Azokat csukják le, akik tovább értékesítik nagyobb tételben.

  31. Elkeseredett (és meglehetősen ellenszenves) önreklám ez az írás. Senki sem fog börtönbe kerülni a könyved miatt. A letöltés megállíthatatlan. Inkább azon gondolkozz, hogy hogyan érhetnéd el az olvasókat a XXI. században. Pl. hagyd ki a kiadót. Én a múlt héten úgy vettem egy nyelvkönyvet (igen: vettem!) online, hogy közvetlenül a szerzőtől, kihagyva kiadót, forgalmazót, könyvesboltot stb. Azért ne legyenek kétségeid; ha megláttam volna valahol, simán le is töltöttem volna.

  32. Nem akarok szőrözni, de idézek az írásból: „(5) Nem valósítja meg az (1) bekezdés szerinti bűncselekményt, aki másnak vagy másoknak a szerzői jogról szóló törvény alapján fennálló szerzői vagy ahhoz kapcsolódó jogát vagy jogait többszörözéssel vagy lehívásra történő hozzáférhetővé tétellel sérti meg, feltéve, hogy a cselekmény jövedelemszerzés célját közvetve sem szolgálja.”
    Azzal a mobiltelefonnal is fizettem üreshordozó díjat az Artisjusnak, amivel most írok, pedíg semmiféle tartalom nincs rajta, csak családi képek, és pont a képek miatt vettem bele memóriakártyát, amivel szintén fizettem átalány jogdíjjat kvázi a saját képeimért, ami pénzt másoknak fognak visszaosztani.
    Értem én miről írsz, de úgy gondolom, hogy akkor járd körbe rendesen a témát, mert ez így csak egy erkölcsi kérdés, az meg kiveszett.

  33. Ezerszam talalhatok olyan konyvek, amik mar reg nem tartoznak szerzoi jogvedelem ala. Ha annyi nem eleg, akkor igencsak nagy etvagyu lehet a kedves olvaso! Amugy pedig a letoltesert, ha nem tortenik utanna megosztas, a magyar birosagi gyakorlat szerint az enyje-benyje is szokatlanul eros buntetes. Nem kell megosztani es kesz. A tisztelt irok bedig batran irogassanak hobbibol, a 8 ora munka utan. A megelhetes is biztositva meg a szorakozas is…

  34. 1. Nagyon proli dolog könyvet letölteni.
    2. Rohadt drágák a könyvek, szóval gond van a kiadókkal/terjesztéssel is, nemcsak a letöltőkkel.
    3. Még soha senkit nem csuktak le könyv letöltéséért, és soha nem is fognak, felesleges a riogatás, csak vicces kommenteket kapsz majd érte.
    4. Magyarország kb 10 írót tud eltartani, a többinek sajnos ez csak egy költséges hobbi.

  35. Magáncélú másolás miatt nem fogsz két évig hűsölni, és 2013 óta, amikor is bekerült a posztban is idézett (5) bekezdésben levő mentesítés, azóta kb. az összes folyamatban levő hasonló ügyet is megszüntették. Elítélt tehát nem leszel, ha fizetés nélkül töltögetsz le könyveket, szarember viszont igen.
    (Plusz attól, hogy valamit nem büntetnek, a szerző még polgári pert indíthat.)

  36. Alapvetően egyetértek. Viszont, ha elovassa a szerző, amit idézett, akkor az 5 bekezdést is olvassa el. Arra a kérdésre is keresem a választ, hogyha a papír alapú könyv árát alapvetően a nyomdaköltség, terjesztői díjak stb teszi ki, akkor mégis hogyan lehet, hogy a legtöbb könyv árazása a következő képpen néz ki: papír alapon mondjuk 4000Ft, ebook formátumban 3700Ft ? Mi van? most akkor ha e formátumban veszem meg akkor 300Ft-ot spórolok? akkor mégsem a nyomda drága? Hogy is van ez? Fel kellene mérni, hogy 4000Ftos könyvet megveszek e formátumban 5-600Ft-ért de 3700ért nem.

  37. Kettő probléma van a cikkel:
    Az egyik, hogy pld. az amerikai filmforgalmazási statisztikák feketén-fehéren kihozták pár éve, hogy egy film szempontjából ELŐNYÖS, ha közkézen forog, mert egy film legjobb reklámja maga film, és így, akiknek tetszett, TÖBBEN VESZIK MEG, az eredeti DVD-t, bluerayt, más brand tárgyakat! Szóval ez kopp!
    – A másik, hogy gondolom a cikkíró még sosem kért kölcsön könyvet, videokazettát, dvd-t ismerőstől, baráttól, és minden nívótlan szart is csak akkor nézett meg, olvasott el, ha „jogtisztán” hozzájutott… 🙂
    Hangsúlyozom, 300-nál is több eredeti DVD-nk van, majd 1000 könyvünk…az évek során iszonyat mennyiségű pénzt baxtunk el mozira, filmekre, könyvre…de csak azt vettük meg, ami volt „ócsóba”, meg ami igazán tetszett nekünk…és bakker tudunk mindent megvenni!

  38. A kérés jogos, bár pont a beidézett Btk 385. paragrafus 5. bekezdése tisztázza, hogy a cikk elején nehezményezett tevékenység, azaz magánszemélyek által fórumban/emailben teljesen ingyenesen megosztott könyvek NEM büntetendőek a hatályos jogszabály szerint.
    Egyébként szerintem inkább hasonlít ez a pdf küldözgetés a könyvtári kölcsönzésre (abból se lesz érdemi jövedelme az írónak, meg az artisjus jogdíjakból se), mint a bolti lopásra.
    A szokásos érv, hogy vajon a letöltők közül hányan vennék meg, ha nem tudnák letölteni, sőt, a vásárlók közül hányhoz jutott el a könyv(/zene/film) híre a letöltők táborából?
    Végül már csak azon kellene elgondolkodni (íróknak, kiadóknak), hogy miért kerül többnyire ugyanannyiba egy könyv papír és elektronikus verziója. Gondolom nem kell részleteznem, hogy utóbbi sokszorozása, „szállítása” mennyivel olcsóbb…
    Esetleg megérné-e egy „könyves Spotify” összerakása?

  39. Mivel magam is érintett vagyok, egyetértek azzal, hogy más szellemi termékét nem szép dolog elvenni, sajnos azonban törvényileg a letöltés önmagában nem illegális. A megosztás az. Ha valaki nyilvános linkre kattint, és letölt egy filmet, könyvet, szoftvert stb. azzal még semmilyen bűncselekményt nem követ el. Az oldal fenntartója, adminja, az a személy, aki felelős a tartalomért, ő követi el az illegális tevékenységet, amikor elérhetővé teszi a műveket.
    Ezzel együtt hangsúlyozom, teljesen egyetértek veled, nagyon rossz látni, hogy kvázi ellopják tőled a munkádat.
    Elég faramuci helyzet, mert elvileg azért teszi, mert tetszik neki, szórakozni akar, de nem tisztel meg annyira, hogy valahogy a szórakotatásért akárcsak jelképesen is adjon valamit cserében.

  40. Kedves Írónő! Az írással lényegében teljesen egyetértek. Méltó a munkás az ő bérére. Rádásul szerintem az olvasók nagy része nem sajnálná azt a pár száz forintot az írótól. A gond szerintem azzal van, hogy az alkalmanként 3-5 ezer forintos könyv árának nagy része nem az alkotónál landol. Érdekelene egy százalékos vagy inkább forintos kimutatás, hogy pl. egy 3000 forintos könyv árából mennyi a nyomdaköltség, és mennyit sápol le a kiadó, illetve a könyváruház. Van valamennyi rálátásom, mert régebben részese voltam egy könyv kiadásának. Szerintem elég beszédes, hogy magyarországon milliárdos birodalommá nőtte ki magát egy bizonyos könyváruház lánc. A megoldás valahol ott lehetne, ahol az írók nem lennének kiszolgáltatva a kiadóknak és a közel monopolhelyzetben lévő könyváruházaknak az ár szempontjából. Ha egy könyvért csak pl. 1000-1500 Ft-ot kellene fizetni, aminek ráadásul nagyobb része az írót illetné , sokkal többen vásárolnák meg a köynveket. Lehet, hogy valamilyen újfajta online terjesztési mód jelentené a megoldást. Persze abból nem tudnának hasznot húzni mások, csak az alkotók és az olvasók.
    Üdv: Té

  41. Külföldi író könyvéért nem fizetek. Különösen nem egy amerikai vagy NyEu-i szerző könyvéért. Magyartól még úgy is vásároltam, hogy letölthettem volna. A legszívesebben akkor adok ki pénzt egy könyvért, amikor közvetlenül fizethetek a szerzőnek.
    Más kérdés azonban, hogy amikor még csak papír volt, akkor sem vettem meg mindent mert odaadtuk egymásnak a haverokkal. Ez továbbra is működik.

    Megjegyezném továbbá, hogy papíron könyvet már évek óta csak ajándékba veszek. Gyakorlatilag csak eBook readerrel olvasok. Volt már író, aki azért esett el a vásárlásomtól, mert csak papíron volt elérhető a könyve. Így járt.

  42. Közben kíváncsiságból rákerestem a cikkíró könyvére, és meglepődve tapasztaltam, hogy az elektronikus verziót akciósan 300 forintért, azaz a papírváltozat tizedéért árulják a publioboox-on! Ennyi pénzért gondolkodás nélkül megveszek egy e-könyvet, letöltés helyett.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük