2024 augusztusában az Álomgyár siófoki raklapvásárán tettem szert Mátrai Szilvia Aki betölti a hiányt című könyvére (meg még néhány másikra is). Az ízléses borító magára vonta a figyelmemet, a fülszöveg is érdekesnek tűnt, mégis visszatettem a kupacba, de egy láthatatlan erő csak odavonzott. Az elmúlt időszakban valahogyan több pszichológiai témájú történet szólított meg, köztük ez is. Nem pihentettem sokáig a könyvespolcomon.
A könyv keretes szerkezetű:
egy férfi múlt időben meséli el a történéseket, majd ugyanide visszakanyarodva, vele ér véget. Az ő részei vizuálisan is elkülönülnek, dőlt betűvel szedettek. Az elején nem igazán tudtam hova tenni, annyira elütött a folytatástól, de a végén minden a helyére került.
Az egyes fejezetek elején szerepel a dátum, az események nagy része 2019-ben játszódik. Három különböző nő helyzete tárul fel az olvasók előtt: Kollár Nelli pszichoterapeutaként dolgozik, Julcsi az ő páciense, egy céget vezet, Kriszti pedig Nellitől kér segítséget a szakdolgozatához. A három nőt azonban több dolog köti össze, mint gondolnák.
Mindhárom nő életébe befészkelte magát egyfajta hiány.
Az a fajta, ami nem is feltétlenül realizálódik bennük. És mindhárman belezuhannak a szerelembe. Váratlanul. Elemi erővel csapódnak bele. Megtapasztalják az izzó vágyakozást, azt az őrületet, ami nem ismer határokat. Ami kifordítja magukból őket. És a szerelemmel járó gyötrődést és kételyt.
– Ész nélkül rohanok egy férfi karjába, akitől azt várom, hogy magyarázza meg hazugságát, és alig várom, hogy elhihessem, sőt szinte könyörgök a sorsnak, hogy hihető dolgot hazudjon. Mert akkor behunyhatom a szemem, és minden mehet tovább, ahogy eddig.
Pedig mindegyik nő más karakter: Nelli tűnik a legjózanabbnak és legszenvtelenebbnek, ám lassanként megreped rajta az álarc; Julcsi folyton tűzben ég, de ezúttal lehűti magát; Kriszti négy gyermeke mellett elfeledkezett a nőiségéről, ám újra felfedezi és kivirágzik.
Az olvasók Nelli múltját ismerik meg a legrészletesebben azáltal, hogy az írónő visszakalauzolja őket a kétezres évek elejére, a nő tinédzserkorába. Erős a kontraszt az akkori és a jelenbeli identitása között.
Számomra mindig szokatlan a jelen idejű fogalmazás,
kicsit idegen, de a kellemes, gördülékeny nyelvezetnek köszönhetően egészen hamar megbarátkoztam vele. Könnyen elmerültem a regényben, folyamatosan fenntartotta az érdeklődésemet, pár nap alatt elolvastam. Érdekfeszítőnek találtam a terápiás ülések leírását a terapeuta nézőpontjából, illetve a férfi szemszöget is. Noha egy idő után lehetett gyanítani a legfőbb konfliktus forrását, mégis kíváncsian vártam, hogyan derül rá fény.
Talán soha nem volt még a csend ennyire természetes három fiatal nő között. Beszéddel már nem lehetne többet elmondani.
A könyv gyakorlatilag a tetőponton fejeződik be,
de a történet vége nyitva marad. Mátrai Szilvia a köszönetnyilvánításban utal a folytatásra, az (egyelőre) azonban várat magára; addig is, amíg megjelenik, az olvasók képzeletére van bízva szereplők sorsa. Kíváncsian várom!
Mátrai Szilvia Aki betölti a hiányt című lélektani regényt azoknak ajánlom, akik mélyebb élményre vágynak, szívesen olvasnak női sorsokról és érdeklődnek a pszichológia iránt.
Ha olvastátok a könyvet, osszátok meg velem, hogy tetszett! 🙂
Tetszett a cikk? Osszátok meg ismerőseitekkel is!
Megtaláltok a Facebookon, az Instagramon és a TikTokon is.
Kövessetek! 
