A nyírfák csendje

A követőimnek ismerősen csenghet Tomcsik Nóra neve, nem egy könyvéről írtam már ajánlót (és még fogok is). Érdekes volt végigkövetni, hogyan alakul karaktereinek, A változások korából megismert Henry, George, Lotte és Sarah sorsa – és még alakul ezután is, ugyanis az írónő jelenleg a sorozat befejező kötetén, A hazatérésen dolgozik.

Időközben több történelmi regényt is írt: tavalyelőtt megjelent a Tél Berlinben című könyve (amely a könyvespolcomon várja, hogy rá kerüljön a sor), pár hete pedig A nyírfák csendje, amelyet lehetőségem nyílt megjelenés előtt elolvasni.

A fülszöveget megismerve nem éri váratlanul az olvasót a történet komor hangulata.

A könyv prológussal kezdődik

1914-ben a gyermekkor küszöbét épp csak átlépő Nyikolaj Vaszilijevics – azaz Kolja – részt vesz a cári udvarban megrendezett hangversenyen, harmonikajátéka magával ragadja az úri közönséget. Ezt követően a kötet két nagyobb egységre tagolódik.

Az első rész a Forradalmak címet viseli, Kolja bátyja, Grisa 1917-ben játszódó jelenetével nyit: a fiatalember a német fronton harcol társaival vállvetve. Vagyis éppen kártyázik az ellenséggel. Mindkét oldal katonái kiábrándultak az értelmetlen vérontásból. Gyerekkori barátja, Dmitri óvja – leginkább önmagától.

Furcsa dolog a háború. Néha épp annyira szoros kötelék fűz bennünket az ellenséghez, mint a bajtársakhoz. A halál torkában minden más. És a német is csak ember.

Eközben Kolja Petrográdban Sztanyiszlavnál (Dmitri édesapjánál) húzza meg magát. A férfi apja helyett is apja, együtt küzdenek a napi betevőért. Általuk a hátország eseményeit és a kisemberek viszontagságokkal teli mindennapjait ismerhetjük meg.

Hát ezért harcol a bátyám valahol messze? Egy olyan népért, amelyik gyilkolja önmagát?

A második rész címe Tarka terror, 1918 februárjában járunk, Kolja fejezetén keresztül szembesülünk a forradalom okozta pusztítással. Bátyjával, Dmitrivel és Sztanyiszlavval próbálnak túlélni Petrográdban. Kolját betegség kínozza, Grisa pedig veszélyes feketepiaci üzelmekbe bonyolódik. Hosszas vívódás után úgy határoznak, elhagyják a várost. Hatalmas megpróbáltatások várnak rájuk.

A cinikus,

harcokban megkeseredett Grisa és a finom lelkű Kolja hamar elnyeri az olvasó rokonszenvét, és a mellékszereplők is kidolgozott háttérrel rendelkeznek. Ha két testvérről szól egy történet, az olvasó hajlamos azzal a prekoncepcióval nekifutni, hogy nyilvánvalóan szeretik egymást, mert hát mégiscsak testvérek. A nyírfák csendjében szereplő testvérpár kapcsolata azonban nem volt mindig zökkenőmentes. Visszaemlékezéseken keresztül, fokozatosan nyerünk bepillantást a múltjukba, szép lassan bomlanak ki előttünk az okok és a következmények. A háború és a forradalom ellenére úgy gondolom, hogy az igazi hangsúly ezen van: a két fiú kapcsolatán. Útjuk hol szétválik, hol keresztezi egymást, de a köztük lévő erős kapocs kikezdhetetlen, erősebb minden fegyvernél.

Az eszmék jönnek-mennek, mint a változó szelek.

Tomcsik Nóra gyökeresen más megközelítésben

ír a háborúról, mint a férfi írók. Megjelennek a borzalmak, de azok naturalista ábrázolása helyett a főszereplők lelki történéseire, megéléseire helyezi a fókuszt. Végigvezeti az olvasót azon a folyamaton, ahogyan a magasztos eszmék a porba hullanak és egy elszánt katonából kiégett lelki roncs lesz.

A halál puskák és ágyúk dördülése, vér és sár nyomában vonul át a csatatéren. Már nem tudjuk, miért fogjuk a kezünkbe a fegyvert, miért vagy kiért harcolunk. Harc-e ez egyáltalán? Abban van valami nemes, ami felemel. De ez itt vágóhíd, rothadó szagú pusztulás.

Elismerésre méltó a történelmi hitelességre való törekvés, és aminek különösen örültem, hogy nem a cári család tragikus halálára élezte ki a történetet, az épp csak említés szintjén kerül elő.

Számomra legnehezebben az egyes szám első személyben, jelen időben megfogalmazott történetek csúsznak – ez a regény viszont pont így íródott. Ennek ellenére pillanatok alatt magával ragadott, olyannyira sikerült elmerülnöm benne, oly gyorsan suhantak a lapok, hogy amikor a végéhez közeledtem, azt kívántam, bár folytatódna még! Nem akartam elengedni a fiúk kezét… Ez az írásmód remekül passzol a történethez, sokkal nagyobb bizonytalanságot rejt magában, mint a múlt idejű elbeszélés.

A két testvér közel két éve nem látta már egymást.

A váltott szemszögnek köszönhetően egyik életének fontos mozzanatáról sem maradunk le. A történet előrehaladtával a baljós jelek egyre sokasodnak – halál viharos, pusztító szele, senkit nem kímél. Az olvasónak van egy sejtése arról, mi szerepel az utolsó lapokon, de a vég felé száguldó vonaton igyekszik nem előre nézni, hanem fejét félrefordítva oldalra, kifelé a kocsi ablakán keresztül, abba az illúzióba ringatva magát, hogy ha nem hajlandó tudomást venni a végállomásról, akkor az nem jön el… de könyörtelenül eljön, és szem nem marad szárazon.

Aznap, ott a nyírfák alatt kicsit meg is békéltem a sorsommal, mert a csendjük beszédesebb volt bármilyen emberi szónál; mintha az ágaik között fütyülő lágy szellő Isten vigasztaló szavait suttogta volna.

Takács Emma illusztrációi színesítik a kötetet, valamint szeretném kiemelni, milyen ötletesek az egyes egységek elválasztására szolgáló szimbólumok: Grisa jeleneteiben ötágú csillag, Koljáéban violinkulcs – ezek is tükrözik foglalkozásukat, beállítottságukat. Számos orosz kifejezés gondoskodik arról, hogy orosz földön érezzük magunkat, ezek jelentését, magyarázatát megtaláljuk a lábjegyzetben.


Kép forrása: Mogul Kiadó

Noha a szomszédban háború zajlik, úgy gondolom, pont emiatt a legjobbkor jelent meg a kötet: az olvasó akaratlanul is párhuzamot von az egykori és a jelen kor eseményei között, és gyorsan elkövetett ítélkezés helyett talán elgondolkodik azon, hogy semmi nem fehér vagy fekete, minden csak a szürke különböző árnyalata.

Ajánlom mindenkinek, aki

a szokásostól eltérő megközelítésben szeretne olvasni az első világháborúról és az azt követő szovjet eseményekről, illetve azoknak, akik szeretik a testvérdrámákat.

Köszönöm Tomcsik Nórának, hogy megjelenés előtt olvashattam A nyírfák csendjét!

Kövessétek Tomcsik Nórát a Facebookon vagy az Instagramon, A nyírfák csendjét pedig megtaláljátok a Mogul Kiadó webshopjában, de már előrendelhetitek a nagyobb könyves webáruházakban is.

*

Tetszett a cikk? Osszátok meg ismerőseitekkel!

Kövessetek Facebookon, Instagramon, és már TikTokon is megtaláltok!

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük