A délutáni alvás

Az Irodalmi Rádió zsűrije nemcsak beválogatta a hamarosan megjelenő (már előrendelhető) Lakótelepi hófehér című antológiájába, de második helyezéssel is díjazta A délutáni alvás című, vidám hangulatú rövidprózai alkotásomat (amely “mindössze” egyetlen, több mint ötszáz szavas mondat) a Novellák 2022. pályázaton.

Minden olvasói visszajelzésnek örülök, de személyesen ritkán van alkalmam megfigyelni, hogy milyen élményt vált ki egy-egy írásom másokból. Az a megtiszteltetés ért, hogy a 2022. október 29-én megtartott ünnepélyes eredményhirdetésen a novellám felolvasásra került Faust-Pintér Lilla előadásában amely egyszerre volt hihetetlen és felemelő érzés , és örömmel tapasztaltam, hogy a jelenlévők ”fogták” a poénokat.

Fantasztikus élménnyel gazdagodtam, hálásan köszönöm az IR-nek! ❤️

 

Alább elolvashatjátok a novellámat. Köszönöm, ha elmondjátok róla a véleményeteket és ha tetszett, megosztjátok másokkal! 🙏 A bejezés végén meg is tekinthetitek a felolvasást! 🙂

Lang Tünde: A délutáni alvás

Gyermekként kézzel-lábbal ellenkezel, dühösen toporzékolsz, könnybe lábadt szemmel ordítasz, de az is megeshet, hogy a lakás legtávolabbi rejtekében keresel menedéket anyád elől, és bebújsz a konyhaasztal alá, vagy szívhez szólóan könyörögsz, megígérsz mindent, netán beveted a legfondorlatosabb trükkjeidet – inkább kikérezkedsz a vécére, pedig máskor úgy kell neked rimánkodni, hogy rácsücsülj, esetleg hirtelen megszomjazol, netán eszedbe jut, hogy maradt még egy kék építőkocka a kanapé alatt, amit te be szeretnél dobni a bödönébe, és egyébként is, az öcséd barna óriásmacija, a bátyád nagy fehér kutyája, a két egyforma panda és apád Ausztráliában élő barátjától kapott plüss kacsacsőrű emlős nem elég alvótársnak, elő kell még keríteni a tarka sünit is, mert nélküle félsz az ágyadban –, vagy ártatlanul pislogsz anyukádra, hogy meglágyítsd a szívét és ne kelljen lefeküdnöd ebéd után, mert a délutáni alvás dedós dolog, te meg háromévesen már elég nagy vagy, amúgy halálosan unalmas és teljesen felesleges, és hiába ragadnak már le a szempilláid, te nem, akkor sem vagy álmos, és nem a fáradtság miatt vagy nyűgös, hanem mert nem a csíkos zokni van rajtad, és sokkal szívesebben játszanál teadélutánosat a babákkal, vagy tologatnád az autókat, de még a szomszéd faluba is nagyobb lelkesedéssel sétálnál el; aztán amikor a felnőttkor határát átlépve elmész bulizni szombat este, és egészen hajnalhasadtáig ropod a táncot, mert a fiúk látják
rajtad, hogy a táncparkett ördögnője vagy, és egy pillanatra sem engednek leülni, te meg igent mondasz a felkérésekre, mert élvezed a diszkókirálynő szerepét, ráadásul a kedvenc számaidat adja a zenelovas, buli után azonban kénytelen vagy hazatipegni a tűsarkúdban, mert lekésted a buszt, a következő járat pedig csak egy óra múlva indul, taxit meg nem tudsz hívni, mert a mobilodat az éjjeliszekrényen hagytad, aztán végre beesel az ágyba, de anyád hajnali kilenckor húsklopfolással ébreszt, ezért kénytelen-kelletlen kibattyogsz segíteni, ráadásul ebéd után megkapod a romeltakarítás nemes feladatát; vagy amikor a haverokkal beülsz abba a kocsmába, amit már időtlen idők óta terveztetek feltérképezni, az este folyamán meg egymás után csúsznak le a felesek és a korsó sörök, majd másnap reggel apád hívó szavára ébredsz, mert a Dankó Rádión hallotta a Csipkés a szőlő levele című nótát, és erről eszébe jutott, hogy tüstént meg kell permetezni a szőlőt, és mire a hasogató fejfájásod közepette eljut a tudatodig, hogy mi a csuda az a peronoszpóra, addigra már elmúlik dél, neked viszont még a permetezőgépet is ki kell mosnod; vagy akkor, amikor szülőként átvirrasztasz egy éjszakát, mert a nagyobbik gyermeked degeszre tömi magát a szülinapi tortájával, az meg „visszaköszön”, ugyanis megfekszi a gyomrát a vajas krém, és mivel szerencsétlennek még arra sem volt ideje, hogy kiszálljon az ágyból, nemhogy eljusson a vécéig, éjszaka letudod az ágyneműhuzat-cserét (egyúttal beindítod a mosógépet), a szőnyegpucolást és a felmosást, az éjszakai nagytakarítást követően pedig reggel fél hatkor kelt a kisebbik, mert megijedt a kintről beszűrődő kutyaugatástól, és csak a te ölelésed képes megnyugtatni, ám mire lecsillapodik, már állhatsz is neki a háromfogásos ebédnek, amit a család percek alatt elfogyaszt, aztán küzdesz az aprósággal, hogy bújjon ágyba, mert ő hisztizik, hogy nem akar ledőlni – na, akkor visszasírod a délutáni alvást!
*

Tetszett a cikk? Osszátok meg ismerőseitekkel is!

Megtaláltok a Facebookon, az Instagramon és a TikTokon is.

Kövessetek! 😉

1 című bejegyzés “A délutáni alvás” gondolatot, hozzászólást tartalmaz

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük