Ahogyan már megszokhattátok, minden hétfőn alaposan kifaggatok egy írót a kezdetekről és az ihletről, az alkotási folyamatról és a könyvkiadásról – és még sok másról. Ezúttal sem lesz másként! Olvassátok, tanuljatok, osszátok! 🙂
Én vagyok a kérdező fél, partnerem pedig Farkas Péter (Peter F. Wolf), a hamarosan megjelenő ParaWill I. című regény szerzője, költő, novellaíró, aki jelenleg következő, a Taros – Az eltitkolt világ krónikái címet viselő regényén dolgozik.
Farkas Péter/Peter F. Wolf
TCL: Honnan jött az indíttatás a regény/novellaírásra, verselésre?
FP/PFW: A tényleges elhatározás három (lassan négy) évvel ezelőtt történt meg, amikor egy kollégám napokon keresztül nyúzott azzal, hogy kezdjünk el együtt egy könyvet. Végül az lett belőle, hogy én megírtam az első két fejezetet egy hét alatt, ő pedig majd két hónapot ült rajta. Aztán fogtam, és beleástam magam. Egyébként ez a regény még nem készült el, mert ez az, amit tényleg nagyon nagy dobásnak szánok (Taros – Az eltitkolt világ krónikái).
TCL: Melyikkel estél előbb szerelembe: a lírával vagy a prózával?
FP/PFW: Az a bizonyos szerelem általános iskola harmadik osztályában kezdődött, amikor először kaptuk azt a feladatot, hogy írjunk saját fogalmazást. Imádtam fogalmazni, noha az első összefüggő mű, amit külső indíttatás nélkül középiskolás koromban megírtam, az egy vers volt (Mindenen túl).
TCL: Mikor és mennyi idő alatt készült el az első műved?
FP/PFW: Ha a lírát tekintem, akkor az egy hosszú délután volt, hetedikes koromban. Prózából az első kész novellát egy éve írtam, szintén néhány óra volt, míg regényből ParaWill I. az első, ami nagyjából két hónap alatt készült el.
TCL: Vannak tesztolvasóid, tanácsadóid?
FP/PFW: Szerencsére vannak. Nagyon meg kell becsülni őket, és sosem szabad elfelejteni megköszönni a segítségüket, mert nélkülük én is kevesebb lennék. Így meg is ragadnám az alkalmat, és köszönetet mondanék: Dorina, Mária, Szabolcs, László, Erika, Lia, Gabriella, Zoltán, József, Norbert, Ágota, Attila és Anya! Köszönöm a segítséget, nélkületek biztosan nem lett volna ilyen, amilyen most!
TCL: Hogy néz ki nálad az alkotás folyamata?
FP/PFW: Nagyon színes és változó. Az átlagos közhelyek helyett kiemelnék egy olyat, amin páran talán (joggal) elmosolyodhattok. Sokszor, amikor elakadok egy történetben, úgy oldom meg a problémát, hogy lefekszem a földre. Hasra, hátra, oldalra, vagy éppen fejen állok. A lényeg, hogy változtatok a környezetemen. Ez segít más oldalról megközelíteni a problémát. Az egyik blogbejegyzésemben tettem is rá megjegyzést, bár meglehet, hogy a kedves olvasóim egy egyszerű viccnek fogták fel! 🙂
TCL: Minden egyes nap leülsz és írsz, vagy hullámokban tör rád?
FP/PFW: Az indíttatás (már egy éve) mindennap megvan! Sajnos persze képtelenség mindig oda kerülni, hogy szülessen érték is, de igyekszik az ember! Amikor tehetem, írok. Mostanában napi 2-8 órát…
TCL: Megszerkeszted, vagy hagyod szárnyalni a fantáziádat?
FP/PFW: Mindkettő jellemző rám. ParaWill a nagyon szárnyaló agymenésem szülötte, Taros pedig a komoly, összetett oldalam.
TCL: Szembesülsz nehézségekkel írás során? Ha igen, milyenekkel?
FP/PFW: Természetesen! Mint mindenki más. Számomra a helyesírás egy mélypont. A vesszőket különösen hajlamos vagyok összetéveszteni, de úgy gondolom, hogy ha az ember tud a hibáiról, előbb-utóbb (megfelelő gyakorlat mellett) kikopnak. Ezen kívül az is előfordul, hogy túl sok lehetőség áramlik előtérben képzeletben, és van, hogy napokig nem tudom kiválasztani a megfelelő fordulatot. Ez sajnos olykor akár egy hétre is visszafoghat a történet folytatásától. Bár ilyenkor van az, hogy születnek a versek meg a novellák.
TCL: A veled történtek, főbb életeseményeid visszaköszönnek az írásaidban?
FP/PFW: A tapasztalatok mindenképp. Elkerülhetetlennek tartom, hogy valaki ne vigyen bele magából az írásaiba. Az életesemények miatt vagyunk azok, akik vagyunk. Szóval a stílus is velünk változik és alakul.
TCL: Van olyan személy, akinek a rád tett benyomása tükröződik a műveidben (akár a műfajválasztásban, akár egy szereplő személyiségében)?
FP/PFW: Több is. Szeretek eszmét cserélni szinte mindenféle témában. Ha egy ilyen eszmecsere alatt valaki meggyőz az igazáról, hajlamos vagyok az alapján változtatni az életemen. Ez pedig természetesen átragad az írásaimra is. Ezen kívül hatással lehet rám akár egy filmbéli karakter vagy média közszereplő is.
TCL: A borítóidat te tervezed, vagy szakemberekre bízod?
FP/PFW: Ez leginkább a pénztárcámban lakó denevérek mennyiségétől függ. Komolyra fordítva a szót, a tervezést sosem adnám ki a kezemből mindaddig, amíg van erre kapacitásom. Ha éppen nincs szakemberre pénzem, magam is elidőzök rajta napokat is akár, de jobb szeretem egy szakemberrel megvitatni az elképzeléseimet.
TCL: Mi a véleményed a könyvkiadás jelenlegi helyzetéről?
FP/PFW: Ezt nem szeretném hosszan kifejteni, mert véleményem az nagyon sok van. Amit viszont a legfontosabbnak tartok az az, hogy örülök neki, hogy egy olyan világba cseperedtem bele, ahol ilyen temérdek lehetőség van szinte mindenre. Az internet és az internacionális gondolkodás korában jobb ez a helyzet, mint bármikor az előtt! Persze egy kis talpraesett/ambiciózus hozzáállás nem árt most sem, de ez sosem volt elhanyagolható.
TCL: Miért döntöttél úgy, hogy magánkiadásban jelenteted meg a könyvedet?
FP/PFW: Nos, ezt még nem sikerült eldöntenem. Örülök a Publio közösségnek, hisz sokat tanultam az itteni tagoktól és a rendszertől, de még nem tettem le a stabil voksomat egyik kiadónál sem. Egyelőre információkat gyűjtök, és lehetőségeket toborzok.
TCL: Mit gondolsz arról, hogy sokan úgy vélik, magánkiadásban csak azok a könyvek jelennek meg, amelyeket a nagy kiadók nem találtak kiadásra méltóknak?
FP/PFW: Ezzel így nem értek egyet. Hiszen a nagy kiadóknál is emberek dolgoznak, és az esélyek is nagyon sok mindentől függenek. Én úgy vélem, hogy a magánkiadás egy jó lehetőség bizonyos esetekben. Mindennek megvan az előnye és a hátránya egyaránt. Én sosem a kiadó alapján ítéltem meg egy könyvet. A kérdés mindig az, hogy megadja-e nekem az adott mű azt, amire adott esetben szükségem van!
TCL: E-könyv vagy nyomtatott könyv párti vagy?
FP/PFW: Mindkettőt preferálom. Mivel külföldön élek, lényegesen praktikusabb az e-olvasómat magammal hurcolni, de nem mondanék le az otthoni könyvespolc gondolatáról sem! Áram nélkül marad a gyertya meg a lapok. De ott van még a nosztalgia, a “kezemben a könyv életérzés”, és még sorolhatnám.
TCL: Van főfoglalkozásod? Mit szabad tudni róla, van köze az íráshoz?
FP/PFW: Van, és mindig is volt. A céljaim eléréséhez több kell annál, hogy kiadjak évi 2-3 könyvet. Dolgoztam már sokféle területen az ipartól az üzletkötésig. A cél mindig a felfelé törekvés volt. Ha egyszer az írásból fogok csak élni, az valószínűleg szabadúszás lesz!
TCL: Minek tartod magad: művészléleknek vagy gyakorlatiasnak?
FP/PFW: Művészi vénával megáldott, gyakorlatias, 21. századi úttörőnek. Legalábbis a célom az, hogy ez legyen belőlem.
TCL: Más művészeti ágban is tevékenykedtél/tevékenykedsz?
FP/PFW: Próbálkoztam, de sosem ment. Voltam alkalmazó grafikus, vágtam videót, zenét, de rájöttem, hogy az írás a nekem való “fanatizmusság”.
TCL: Te magad mennyire szeretsz olvasni? Van kedvenc műfajod/íród/költőd/könyved/novellád/versed?”
FP/PFW: Érdekes olvasási szokásaim vannak. Van, hogy üzleti könyveket bújok, máskor verseket olvasok/hallgatok, és van időszak, amikor csak a regények kötnek le. Szórakoztató irodalomból a kedvenc műfajaim a fantasy, a horror és az elrugaszkodott témák. Sci-fiből leginkább csak Asimovhoz volt szerencsém eddig, de őt kifejezetten szeretem. Az űrhajók és a lézerfegyverek kevésbé kötnek le, mint az egyedi világok vagy újragondolt társadalmi törvényekkel megalkotott történetek.
TCL: Mely művek voltak rád hatással?
FP/PFW: Amik mély nyomokat is hagytak: Lovecraft összes művei I, II, III, Raoul Renier, R. A. Salvatore, Douglas Adams és Asimov művei.
TCL: Hogy viszonyul a családod az íráshoz?
FP/PFW: A tág családi kör türelmesen várja, hogy mi lesz ebből a gyerekből, a szüleim pedig természetesen büszkék. Valamint azon kevés szerencsés írók közé tartozok, akinek a párja is ír! Így folyton támogatjuk és noszogatjuk egymást.
TCL: Melyik a kedvenc saját műved?
FP/PFW: A még el nem készült Taros világa az, amit a kedvencemnek tartok, de ParaWill sorain is szeretek elmosolyogni. Jó érzés, hogy van egy olyan könyvem, amit szívesen olvasok vissza olykor. Szerintem ez egy ritka dolog, hiszen eddig sosem volt ilyen érzésem a korábbi írásaimmal kapcsolatban. Eddig úgy véltem, hogy azt már kiélveztem, nincs miért újraolvasni. ParaWill viszont annyira színes, hogy képtelenség fejben tartani a benne lévő viccek vagy furcsaságok összességét, így folyton találok benne olyan élményt, amit addig már sikerült elfelejteni.
TCL: Milyen visszajelzéseket kapsz?
FP/PFW: Ez szerintem nagyban függ attól, hogy ki-hogyan éli meg őket. Szerintem minden visszajelzés jó! Az egyik azért, mert jólesik, a másik azért, mert jó dolgokra világít rá, a harmadik meg azért, mert jó látni, hogy mások mást látnak a műveidben. Ami már visszajelzés, az csak jó lehet! Ebből pedig sokat kapok szerencsére.
TCL: Mennyire veszed a javaslatokat, kritikákat figyelembe egy következő mű írásakor?
FP/PFW: A javaslatokat mindig az adott mű írásakor veszem figyelembe. Persze igyekszem tanulni a saját hibámból is, így mindent figyelembe veszek a jövőben, amit építő jellegűnek tartok.
TCL: Mik a terveid? Lesz folytatás?
FP/PFW: ParaWill annyira kusza, kiszámíthatatlan és lehetőségekben gazdag, hogy nehéz megjósolni azt, hogy hol lesz a vége. Amíg van benne potenciál, addig biztos, hogy élni fog!
TCL: Mit tanácsolsz kezdő íróknak/költőknek?
FP/PFW: Nos, megrögzött különcként a következőt tanácsolnám: tanuljuk meg jól a szabályokat (lehetőleg minél többet), aztán fejlesszünk ki egy saját módot arra, hogy úgy hágjuk át azokat, hogy a végeredmény egyedivé és élvezhetővé váljon. A másik dolog pedig, hogy tanuljunk meg örülni a negatív kritikának. Ha már valaki a te alkotásodról beszél, akkor már van egy saját, önjelölt magántanárod! Hogy mit tanulhatsz tőle, azt te döntöd el! Harmadszorra azt javasolnám, hogy figyeljünk a világra! Legyünk rugalmasak a trendekhez, és találjuk meg abban magunkat, amire épp szükség van! Nem azt mondom, hogy kreáljunk egy sokadik változatot abból, ami épp elől van, hanem inkább azt, hogy az igényeket felhasználva teremtsünk mi magunk trendeket!
TCL: Köszönöm a beszélgetést!
További információt Péterről és a ParaWill I-ről a szerző blogján találhattok, emellett elolvashatjátok veseit és novelláit.
*
Tetszett a cikk? Osszátok meg ismerőseitekkel is!
Megtaláltok a Facebookon és az Instagramon is.
Iratkozzatok fel a hírlevélre, hogy értesüljetek a friss bejegyzésekről, DIY ötletekről és akciókról, és töltsétek le az ajándék novellát!
Feliratkozom
1 című bejegyzés “Interjúhétfő – Vendégszerző: Farkas Péter/Peter F. Wolf” gondolatot, hozzászólást tartalmaz